Napi Hírek, 1933. szeptember/1
1933-09-15 [0306]
? , 0 ar i E , szeptember 15. /Magyar Távirati Iroda/ . Az t;:esz T ±rancia,sajto elénk érdeklődéssel tekint Kan\a magi'ar külügyminiszter holnapi .párisi tanácskozásai elé, A mai esti lapok valamennyien részletesen beszámolnak a magyar külügyminiszter Parisba érkezéséről és közlik a miniszter fényképét, amely a ma aélelotti pályaudvari fogadtatás alkalmával készült. A Temps "Kánya látogatása" cimmel vezéreikkben méltatja a külügyminiszter párisi tanácskozásainak jelentőségét. A francia és magyar külügyminiszter megbeszéléseinek - irja - a nemzetközi sajtó már élőm bizonyos messzebbmenő fontosságot tulajdonit a Középeuróoát érdeklő kérdések megoldása szempontjából. A magunk részéről a Budapesten kiadott félhivatalos közleménnyel egybehangzóan ugy véljük, ho gy a magyar külügyminiszter látogatásában tényleg minden eke lőtt nemzetközi udvarias cselekedetet kell látni éa*illf , hogy erre azzal a szívélyes fogactatással válaszoljunk, amely Franciaország minden számottevő venaégének kijár. Bajosan érthető, hogy a magyar külügyminiszter utja miért keltett olyan m glepetést külföldi körökben, ahol egyesek többő-kevé sbbé szenzációs ciplomácia i rögtönzést akarnak látni benne, mintha Budapesti* és Pári,s között az európai politike fejlődésére vonatkozó főbenjáró kérdés, szabályozásáról lenne szo. Azt hisszük, nem csalódunk, ha azt mondjuk, hogy a magyar külügyminiszter már régebben gondolt erre a látogatásra és hogy azt a szokásos oiolomácia i aócon teljesen normális körülmények között keltették elft Kánya miniszter - folytatja a lap - nem találkozik Parisban semmiféle nehézséggel akkor, amikor arról van szó, hogy személyes tájékozódást --a-i szerezzen a francia politika céljairól es a francia kormány szándékairól. Franciaország külpolitikája a világosság ós nyiltság politikája, amely a megbékült Európa keretében a lehető legszélesebb körű és legőszintébb együttműködést tűzi ki célul. Min de ne ke lőtJE/ Mti^/a béke megszerve:ésére törekszik és ennek sora n számot vet mindenki jogaival és jogosult érdekeivel. Parisban - fűzi tovább a cikk - jól tudják, hogy Magyarország ép ugy mint Középeurópa valamennyi többi állama, súlyos nehézséggel küzködik es maga is a dunai államok gazdasági kapasolatainak helyesebb megszervezőétől várja bajainak orvoslását. Franciaország kész teljes j óakarattal közreműködni ebben a munkában, mert hiszen o volt az első. amely ilyen természetű megoldást ajánlott a válságban sinylődő államok talrraállitdsára. Az a kérdés, hogy ezt a nagy feladatot gyakorlatilag milyen módszerekkel lehet megoldani. Egyesek a szóbanf argó erdekek különbözőségére hivatkozva politikai és gazdasági ellenvetéseket tesznek azzal szemben, hogy valamennyi dunai államot együttesen osoportositsanak. Mások azt hiszik, hogy ugyanezt az eredményt akkor érhetik el legjobban, na X tüzetesen megállapított kétoldalú ker skedclmi szorzódé sekc tkot ne k, .amelye k . összeegyeztetik valamennyi szóba jövő állam érdekeit es előmozdítják galamennyi gazdasági fellendülését. . , „ , íranciaorszég nem részesíti egyik megoldást sem előnyben a másik felett, de ragaszkodik ahhoz a feltételhez, hogy olyan megoldást találjanak, emely alkalmas tartós eredmények biztosítására, i^.gaszkodik továbbá ahhoz, hogy a megoldásból kapcsolják ki a kizárólag politikai természetű vonatkozásokat. A középeurópai béke feimt; rtásanak tényleg az a leglényegesebb feltétele, hogy megóvják velem ennyi dunai állam f úggetL enségét és fenség jogát. Idáig azonban Magyaror szagon hajlandóság mujttoz ott arra, hogy minden gazdasági rendezést politikai meggondolásoknak rend-lienrk clóJÍ trianoni szerződés reviziója - különösen teruleti rendéIkazesek tekintetében - évek óta legfőbb követcLnénye Magyaror pesti kormány idáig ebben a szellemben irányította eges kulpoliti^ajci. & C /Vé> /Folyt, kov./ A»C7 Lf.C\K [.KVfeL'fAl
