Napi Hírek, 1933. szeptember/1
1933-09-14 [0306]
. t §. p h i c a g o b 6 1 jelentik: A chicagói világkiállítás rendezősége Amerika 48 államának, valanint a jelentősebb nemzetek mindegyikének egy-egy napot juttatott, hogy annak keretén belül bemutathassák népszokásai kai, kultúrájukat. Bár Magyarország hivatalosan nem vesz részt a kiállításon, az igazgatóság magyar nap rendezését is felvette programmjába. A nagy magyar telepekről sokan utaztak Chicagóba erre az alkalomra, ahol a kiállitás : "Tudományok csarnoka" hatalmas terasszán, mintegy húszezer főnyi, főleg magyarokból álló közönség előtt folyt 3e a programm. Az ünnepség kiemeltedo része Medgyesy László chicagói magyar konzul magyar és Brentano Tivadar, az Egyesült Államok első magyarországi követének angol beszéde volt, amelyet a National Broadcasting Company rádión az egész amerikai kontinensen továbbitott. Medgyesy konzul folce azokat a magyar jeleseket emelte ki. akik az utolsó száz esztendő lefolyá sa alatt magyar-amerikai vonatkozásban, valamint az egyetemleges emberi kultúra erdőkében kiválót alkottak, akiknek szellemi munkáin közvetlenül vagy közvetve a kiállitás !: Egy évszázad haladása" jelmondata r.lá esnek. Brentano Tivadar volt követ es megírt a lm ez ott miniszter beszéde folyanán többi között G következőket mondta: 1 'Szülőhazájuk a lefolyt száz év alatt ennek az országnak igen sok jeles embert szolalt-tott. eleik elősegítették fejlődését. Feljegyzések tanúsága szerint nár n koloniális idöliben voltak magyar települők, de c n-gTr.ra.nyu kivándorlás csak n III. század clse felében indult meg. E kiváneorlók politikai okokból jöttek, mert őseiktől Örökölt függetlenség és Ezr.bedságszerctotük, a demokratikus intézményekben való szilárd hitük az Egyesült Államokban nyert megvalósulást. Ifcgyarország fiainak katonai szolgálatai az amerikai függetlenségi és polgár háborúkban fel tünést keltettek. A tudományok, művészetek, ipar és földmivelés terén c magyar remzet elszármazott fiai derekasan megállják helyüket. Önök bcs zkék az országra, ahol bölcsőjük ringott, v-gy ahonnan őseik származtak, de tudom, hogy büszMk amorikai polgárságukra, is, minthogy alkotmányának yédelme biztosan kiséri Önöket az élet utján szabadsággal és toldogsággal Önök, magyarok, azzal, hogy élvezik az amerikai polgár jogait és kiváltságait, vállalták egyúttal annak kötelességeit is. Készségükkel bebizonyították, hogy közre működnek e nagy nemzet felépítésében. Ám ez csupán természetesnek tűnik fel, ha bepillantunk származásuk vagy szülőhazájuk történelmébe!. A magyar aranybulla körülbelül w&z abban ez időben JEÜletett. amikor az angol bárók János királytól kiharcolták az egyéni jogokat védő Magna Chartát. Századokon keresztül tartó erős harcok .követte ztek, amely évszázadok alatt Magyarország volt Európa fegyveres őre a török hódítással szemben, mig más időkben harcolniok kellett magyar nemzetiségükért. Gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferenc tettei nemcsak a magyarságra, hanem az egész világra tartoznak. Kossuth Lajost, akit az Egyesült Államok "Missisipi" hajója hozott Alierikába, nagy 11iztelettel és még nagyobb lelkesedéssel fogadták. Newyorld szobra ott áll Grant tábornok emlékműve szomszédságában. Kossuth volt az első külföldi, aki abban a megtiszteltetésben részesült, hogy beszédet mondott az amerikai kongresszusban. Washington György emléke iránti tisztelete jeléül a magyar nép hatalmas szobrot állított a gyönyörű budapesti Váróaligetben, ahol minden esztendő július 4,-én megfelelő ünnepély köretében áldoznak emlékének. Szinte hihotetk^ lett volna, hogy a szabadság iranti vagy es sok hősies küzdelem egi^szerre eltűnjék a magyar nep eletéből aKKor, amidőn idegen befolvasok következtében belesodródott az elmúlt világháborúba, amelytől gróf Tisza István annyira féltette nemzetet. Fájpalommal kellett látni, hogy a békét készítek Magyarországit megesenkitották, megfosztották területének kétharmadától és lakosságának nagy számatol, de a megpróbál tatás keserű éveiben a magyar nép magahoz terve nekiállt Bomt szSvcdltt csonka országa újjáépítéséhez. Leverték aJ»lfJ£í»J.*S* ct teremtetten annak ellenére., hogy folytonos kísérletek a rendbontásra. Az úgynevezett /the so-called pcacc treatics/ bek: szerződős ok által ríjuk rótt kötelezettségeknél, eleget téve, ma ott állondc mint Kosfíth i3p>S c nemzeti feltámadás küszöbén, amely beket, jólétet, be 1-^ _ dolgságot és szabadságot jelont. /p olyt . k öv ./ ° T«Ü
