Napi Hírek, 1933. augusztus/2

1933-08-29 [0305]

. /öspchenyi emlékűt |h' folytatás/ Délután fél két órakor indult el újból a Luk .cs Béla-^ezős utjá. a. A hajó ekkor mar a szolnoki szakaszon haladt. A délelőtt kép megismétlődött. A falvak lakossága mindenütt kivorult a part.a, hogy lássa a hajót és ha csak nehá y szóval is, tolmácsolja kiv ár-sarait. A küldöttségek egyes helyeken zeneka. ral vonultak ki, másutt pedig virágcsokrokat szórtak a vizbe. Kállay Miklós föidmivelésügyi miniszte ezalatt a hajó szaloniában fogadta a sajtó képviselőit, es a következőket mondotta nekik a'' tiszai ut jelérteséséről; A nyár folyamán több utazást tettem az ország különböző részein. Abból indultam ki, hogy a föl'mivelésügyi miniszte fek a hetoszinen is kötelessége megismerkednie Magyarország f öl;miv3lésügyévaT, fő ldmiv élésével és földmive léivel. Megállapított m, hogy az ilyen utazásnak ieen messzemenő jelentős épe van. Az a kép, amelyet nyerünk valamely vidéknek, gazdáinak megismerése után, olyan aláfestését jelenti minoen teendé intézkedésnek - legyen az akár egyetemes ügy, vagy vonatkozzék konkrét felmorülő dol?ok elintézésére - hogy az, aki utazgatott, rögtön át tudja érteni a helyzetet. Ha felbukkan moncjuk az újságban olyan hir, amely arra a vidékre vonatkozik, amelyet . . .. y '. ' ", az ember bejárt, mélyebb érdeklőé őssel, megértessél ós megláta,s?al tud a kérdéssel foglalkozni. Mikor a tiszai ut mogrerdczáséhez hozzáfogtam, az vezetett, hogy 'sokakba^ felkeltsem ás a maryar sajtó utjrn m^g a legszélesebb kö ok foló is kiterjesszen az érdeklődést 3 felsőtiszai problémák, a felsctiszai országrészek kárdése-i iránt. Ez propaganda ut egy országrásznek, a mai Magyar0.szagon sajnos a legnehezebb viszonyok között élő or s zágrésznek"óe d ekében • Magyarország; mai fölimivel is úgy ében egészséges tngozóciás .állott be'a különböző országreszek termelos 1 viszonyai tekintetében. • • A Dunántúl a maga előrehaladott állat tenyészt ásóvei, a Duna-Tisza, köz: t

yömölcstermelésáv-l, Dólmagyarorszdg a maga mennyiségi) .n ás minőségen kimagasló buzjival, megtalálta azokat'a termelési utakat, amelyeknek fejlesztése és az értékcsitos jobb biztosítása revén a mezőgazdaság ott megtalálta fejlődéskógességét. De azok a részük, amelyeket ma bejártunk, mindezekben a gazda.s 'gi lehetőség .kben aíig-alí&rtuinnk elhelyezkedni. Egyik tekintetben sem oly j-k a termelés előfeltételei itt, mint az előbb'emiitett országrészekben. Az értékesítés pe<% mindenekfölött rosszabb. Ez a vidék Eszakmagyarország, Galícia felé orientálódott a régi időben , ide szállította állatját, buzaiát, gyümölcsét* Ma ezek a piacok csaknem teljesen elvesztek, és a helyettük megnyitott és nagy erőfeszítésekkel feltárt nyugati piacok elé, hetetlenek~rászére. A nyugati kontinens felé az ut a Dunán keresztül vezet, vagy pedig a hegyeshalmi -vasútvonalon. Ez a vicék rentábilisa: nem tudja ezt elérni árujával. A messze Hyugateurópába és a t.-ngeri kikötőkbe BVailán keresztel vezet az ut. Ezt megint nem tudja elemi ez a vidék, mert a Tisza aem hajózható. A felsőtiszai útvonal hajózhatóvá tétele az egyetlen lehetj5s..g ennek a helyzetnek a megszüntetésére és ha ezt megoldjuk, a Duna-Tisza-csato na kiépítésé e lesz'szükség, mert ez a vidék csak ugy kapcsolódhatik be a nagy kontinentális- és tengeri viziutak komplexumáDa. Egyik célkitűzésem ennek az útnak a megrendezésónál az volt, hogy a mondottakra felhívjam a közvélemény figyelmét. Természetesen felmerülhet az a kétely-, hogy rendelkezhetünk-e mi most anyagi eszközökkel ilyen nagy tervek megvalósítása a. Erre csak ezt válaszolna tcm: Mekkora lenetett a kétkedés, amivel ezelőtt száz évvel meg kellett küzdeni, amidőn az akkori primitív viszonyok kőzett akadtak emberek, akik mertek vállalkozni az egész magyar viziágy problémainak elsőso-onn pedig a íisza-f olyaranak szabályozására, /Folyt.köv./ Ba/Vi