Napi Hírek, 1933. augusztus/2
1933-08-21 [0305]
/Lt/ § L o n d o a. augusztus 21. /Magyar Távirati Iroda./ Az angol • eajto részletesen foglalkozik a buza értekezlet kilátásaival. A Times vezércikkében annak a reményének ad kifejezést, hogy az értekezlet szilárd alapokon kezei meg tanácskozásait* A négy nagy tengerentúli búzatermelő állam hajlandó csökkenteni kivitelét az esetben, ha az importálóállamok is megszüntetik azokat az akadályokat, amelyeket eddig a buzabehozata 1 útjába állítottak. Altalános az a vélemény, hogy a mezőgazdasági termékek áresése ocyfo rmán súlyosan érintette mind a mezőgazdasági, mind az ipari állanoJÉÜgc és"~ezért addig nem remélhet ő a kerdes megoldása, amíg az árakban nagyobb javulás nem következik be o s nemzetközi megegyezés nem létesül a termelés mórt éke és a ,, za: v világpiaci helyzetének javítása tekintetében. A kérdést csak akkor tudják megoldani, ha egyszerre há.ritjék el mind a két oldalról fenjegető veszedelméét. A termelésit ökSentesét követnie kell a fogyasztás növelésének. Néhány kontinensi országnak valutanehézságei vannak és ennek következtében ugy érzik, hogy saját mezőgazdaságukat kell megvedeniök az árak nagymérvű esése ellen. A Daily Express Murphynak, az ügye sült Államok küldöttsége vezetőjének, nyilatkozatét közli. Murphy kijelentette, hogy régebben Európa 200 millió bushel búzát vett Amerikától, a mult évben átvett mennyiség azonban már mindössze csak negyvenmillió bushel volt,; ezt a mennyiséget is úgyszólván féláron vette at ^ui^pának le kell mondania arról a törekvéserői - folytatja a nyilatkozat -, hogy növelje búzával bevetett területét, mert kV lenben Európa fogja megfizetni e. lecke árát. A londoni buZaérteüEzlet - irja a Daily Herald mezőgazdasági levelezője - az egyesült Államok ama fenyegetésének jegyében ül össze, hogy ko rmán ytámogatásban része siti buza ki vitelét, ha nem jön létre végleges megegyezés. A buza importálóéi lomokat felkérik ma. jd az értekezleten, hogy határozzák meg pontosan a jövő évre tervezett búzaterületeiket és csökkentsék a búzabehozatol elé állított akadályokat. A tengerentúli négy nagy buzatermclőállem ha jlandó búzával bevetendő területeit csökkenteni, de ugy érzi, hoev p törekvései hiábavalók lesznek, ha Francié- ír ország, rtémecorc^cg és Olaszország legalább annyi búzát nem vesz át miat s & eddig. Az utóbbi országok részéről azonban erre igen kevés hajlaidoság mutatkozik - irja a levelező. A Daily Lail vezércikkben hangsúlyozza, hogy az angol birodalom- q nak éber figyel?mmel ,ke 11 kisérnie a tárgyalások menetét és szükség esetén. > neg kell védenie mezőgazdasági érdekeit. A Financial :!ev/s ugyanosak vezéreikkben # azt irja, hogy a tent erentuli négy nagy buzater Belőállam és a dunai államok többé-kavésbbé ámogatják majd egymást, a TjusaimportálőjállamDk és Oroszország részéről támasztandó nehézségek elleni kiüssdelemben. A problémát csak ugy lehet megoldani^ ha a búzapiacot erős kezek tartják és ha az eurOpai piacok minél több búzát vesznek át. Szükségtelen külön kiemelni - irja tovább a l'P hogy a nagy buza importé lcjállamokna k jelentékeny áldozatokat kell híl 7311 ok. o-o SPari s üOl jelentik: A román kormánynak a különadósságokra vonatkozó moratóriumrendeletét a francia közvélemény szigoruai ítéli meg. Románia - irja a Journal des Débats - azt hitte, hogy büntetlenül használhatja ki hitelezői jóakaratát, ugy látszik azonban elszámította magát s durva eljárásmódja olyan ellenhatást fog kiváltani, aminek majd megadja az árát. A cimlettulajdonosok és a hitelezők már annyi moratóriumot láttak, hogy Románia azt gondolhatta, az uj rendelet sem fogja okét túlságosan fellármázni. Nem igy történt azonban s Bukarest eljárása általános tiltakozásba ülközött. A hitelezők számítottak ugyan arra, hogy áldozatokat kell majd hozniok, sőt már arra is gondoltak, hogy a kérdést szeptember havában teszik vita tárgyává. Románia durva magetartá® azonban m gütközést keltett. Reméljük - végzi a lop - hogy a hitelezők felháborodása meghozza gyümölcseit s az adósokat kötelességeik helyesebb értelmezésére fogja vezetni. ^ ^ Echos szcr i n t az európai nemzetek erősen rosszalják _ Románia eljárást. A román fizetésképtelenség a romány kormányok rövidlátó., gazdasági politikájának eredménye, a,baj azonban az. hogy ennek a royi diátásnak nem-csak Románia, hárem az egész nemzetközí.kcr. skcdolcm karát vallja. A román kormány rendelete csak súlyosabbá teszi s meghosszabbítja a bizalom Válságát* ami pedig gazdasági téren máris annyi rombolást idézett ciői. Tmü
