Napi Hírek, 1933. július/2

1933-07-29 [0303]

5 i „w . $ B S 1 6, r £ a. julius 29. /Magyar Távirati Iroda/ A szená­tus mai^ ülésen cr. Gavnla Emil szenátor^ jua>szláv-magyar kereskedelmi JönvenciO tárgyalása során rendkívül érdekes beszédet mondott. iffx^. *«22 7 Emil az első szerb fői^án volt Nagybeoskereken. A háború előtt 1896-ban megalakitotta a szerb-román-szlovák komi tét, amely a kisantant tmlajdenképeni magja volt és később Parisban irodát is állított fel. Gevrila beszédében a következőiét mondotta: n * Mindenki tudja, hogy szükség van a kereácedelmm felfrissi­W8# De kérdezőm, hogyan lehetséges ez, amikor a kereskedőknek nincsen alkalmuk arra, hogy találkozzanak egymással., amikor a kereskedőknek h hetet­lonné teszik, hogy átlépjenek a határon, mert nem kapnak útlevelet, vagy ha lapnak, osr.k igen nagy protekoióvel vagy igen nehezen jutnak hozzá. Különö­sen vonatkozik ez a eunai bánságra, melynek Magyarországgal rendkívül élénk al vrnnak » különösen az árucsere forgalom tekintetében. Azt lérdezcm Qnoktol, szenátor urak, miért kapják meg a kereskedők oly nehezen az útleve­let, holott Magyarországról QÉ utasok rendkívül könnyen jutnak jugjszláv te­rületre. Noha a szclaunisztcr nincsen jelen, kérdem e. jelenlevő külügymin isz­tor urat. hívja fel a királyi kormány figyelmét orra, hogy könnyebbé és lehe­tővé kell tenni az útlevelek kiadását Magyarországra. Ennek különleges okai is vannak. &gyr.országról naponta tele vasúti kocsik!;?.! jönnek a turisták Jugoszláviába,-okik a jugoszláv tengerpartra mennek vagy más üdülőhely eketx látogatnak meg. Azt mondják, hogy legutóbb . . is kilencezer nagyar jött át jugoszláv területre. Ezek az utasok mint turisták jönnek, pénzt hoziak ide, gzzcl szemben tőlünk senki sem utazhat ik Magyar országra. Kérdezem a szenátor urakat, micsoda kereskedelem- és gazdaságpolitikai okok játszanak közre, hogy a hatért elzárják Magyarország felé. Lehetővé kell tenni, hogy Jugoszlá­via lakéi Magyarországra utazhassanak. A Puinik utazási iroda nagyobb kirándulást akart rendezni Ma­gyarországra s ogy hasonló magyar -vállalat ugyanilyen kirándulást clr.rt ren­dez i'Magyarorszagról Jugoszláviába.. Ezek a kirándulások azonban nem jöttek létre* lak voltak ennek az okai, nem tudom megállapítani. P^dig igenn^g" szükség, van orra, hogy közelcdjúnk egymáshoz. különösen északi szomszédain­kat megismerjük, hogy egymásba lássunk és különösen gezőasági téren közeled* jünk egymáshoz, mert ..z utóbbi idők bebizonyíts tták, hogy elsősorban Magyar­Q.T*P-áe?T"-' v-cvunlC Ut"Ív" ••».,• 4feüksóg van arra, hogy északi szomszédainkkal megogyozziink, különösem most, amikor tiz esztendőre garantálták a békét. Gömböstől oly magyar politika, megteremtését várjuk, amely bizonyára oda fog vezetni, hogy a háború veszélye megszűnik. t f Mihaldzsics Sztjepán: Ez nem várható Gombostői! » Gávrila: Ne tessék félni! Gömbös nagyon avatott politikus* Banjamin János: .Látjuk, mennyit utazik Bémába! Gavrila: Kérem önöket, ne ítélkezzenek bizonyos új­ságcikkek vagy beszédek alapján. A magyar nagyon tisztességes, őszinte, jé és negyon vitéz nép, íütera köztük. Szenvedtem náluk, bezártak, de mégis azt mondom, hogy _ ^ - ' — ­. . .. derék neps Teny, hogy ők a békeszerződésekkel sokat elvesztettek. Heg a szövetséges Ausztria is elvett tőlük egy darabot. Nem lehet csodálkozni, hogy ez nekik nagyon f áj. /%Cf * £&r.) 1 V f ' ORSZÁGOS ÍTOÍiTÍr,

Next

/
Oldalképek
Tartalom