Napi Hírek, 1933. július/2

1933-07-17 [0303]

§Balatonföldvár, július 17. /Magyar Távirati Iroda/ Pabinyi Tihamér dr. kereskedelmi miniszter balatoni kör­útba során vasárnap délután Keszthelyről Balatonszentgyörgyre ment, majd Fdnyodbélate lépet, Balatonbcglártj Balatoniéiigt és Balaton­szemest kereste fel* A miniszter mindenütt alaposan megtekintette a fürdőhely területét és meghallgatta a helyi érdekeltségek kíván­ságait. Este érkezett a kereskedelemügyi miniszter Balatoni öldváiv ra és itt töltötte az éjszakát. A minis:-tért ünnepélyesen fogad­ták, maid vacsora volt, amelynek során 0-onda Henrik, a Balaton i'ár­saság nevében mondott pohárköszöntőt a miniszterre, akit mint a Balaton miniszterét és a tettek emberét üdvözölt. Pábinyi i'ina mér dr. kereske elmi miniszter hosszabb beszédT ben válaszolj, a pohárköszöntőre. Szeretnék összefoglaló nyilatko­zatot tenni - mondóttatöbbek között - a balatoni kérdéseiből, ároknak a tapasztalatoknak-alapján, amelyeket már régebben szeres­tem és most Iá egészít ettem. En szeretem a Balatont és ezért foglal­kozom vele, nempe.ig azért, mert a Balaton kérdéseinek egy része hoz;-ám tartozik, A balatoni kérdések meglehetősen komplexek. A Balaton földrajzi helyzete miatt nehezen kezelhető, Hosszúkásán elnyaló" alakja péÍJ ául lehetetlenné teszi a rentábilis haiózást. Nehézzé teszi a falaton kezelését az, hogv három Vármegyébe nyúlik át és nagy dilemma, elé kerül az ember, ha a serpenyő egyi* mérlegébe a. évszázados megyei autonómia áttörését teszi, á másik serpenyő­be ne ig azt a körülményt, hogy has onlithata ciánul nehezebbén in­téződnek el a áolgpkj ha ezt az elvi karé kei ót nem végezzek el. A legkisebbellenállás irányában halalva azt kell gyakorla­tilag megvalósítani, amit lehet, Két főirányt látok ebből a s-empont­bel, Az egyik a közigazgatási ad minis tíz tiv kertes, az, hogy miként lehetne gyorsabbá, központibbá és ereömentesebbé tenni miii^a .okndc a kérdéseknek megoldása t, aaeiyek a közigazgatási szervek re tortá­ján mennek keresztül. Erre ma választ adni nem tudok, megkérdeztem a közigazgatás kitűnő elméleti és gyakorlati szakembereiét, de egyelőre határozott irányt ne;:, látok ebben a rönatkoiásban. - Arra van szükség, hogy legyen valaki, akit szeretnek és* aki balatonilelkü ember és aki nem véletlenül'fo-lalkorik a Bala­tonnal. Járjon el az illető az egyes helyekre, érintkezzék a ne­gyek vezetőszerveivel és jöjjön fel mindenhéten hozzám a miniszté­riumba és mondja el nekem, nogy mi a tennivaló és én, amit csak lehet, meg fogok tenni huszonnégy óra alatt. Ilyen cselekvő és nem­csak tanácskozó szerv legyen a balatoni intéző bizottság és el.is 'ha­tároztam már, hogy felkérem erre az én Kandó László barátomat, aki eddig is igen értékes munkásságot fejtett ki a balatoni intézőbizott­ság kebelében, - á másik terület az, ah.vá a'közlekedés, a hajózás, a va­sút, az automobil ügye és a szálloda-, a vízvezeték- és a csatorná­zás-kérdés és a tisztaságnak,a klső csínnak, az egész vonalon való érvényesítése tartozik, lazsn a téren nagy hibákkal találkozunk, amelyeket sajnos gyökeresen és gyorsan megjavítani nem lehet. A bai az, hogy mindenkinek van a "alatcn partján egy 50C-1000 méterig ter­jedő partrészlete, amelybe szerelmes és azt kivánja, hogy oda épüljön minden. Ki kell keresni a Balaton partián azokat a pontókat, amelyek fejlődésre képesek és éiüekesek és" e ekén /kell segitei ugv, hogy a megyei, az állami, a közületi és a magáné rde kelts égi erőket kőz- ­pontosítjuk. Részletesen most nem aka.ro Ü ebben a vonatkozásban prog­ramot adni, csak ízelítőt arra, hogy miképen képzelem ezt a megol­dást, G-u/L /Folytatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom