Napi Hírek, 1933. július/1
1933-07-15 [0302]
/A Régime Faecista cikke. Folytatás./ Trianon utdn c. szerbek 64.000 négyzetkilométer területet kaptak Magyarországból 570,000 magyar és 450.000 nőmet lakossal? Meg kell r.zonben jegyezni, hogy Baraiya, Bácska kétharmadra szo és Bánát harmadrésze teljesen nentcs r. szerbektől, valamint nincsenek szerbek a vörösökben, Zomborban. Szabadkán, Zcntén, Nagykikindánrá és Nagybccskcrckcn sem. A szerbek első dolga, volt, hogy elvettek c. m varok 879 elemi és t közópiskoláját. Az itteni nagyszámú nnfcyr.r lakosságnak nincs egyetlen tani t6 képez dó ie, móg ke- . vésbbé egyeteme. Az ifjúság nem alakíthat sem vallásos, sem tudományos-egyesületet. Tilos a magéniskolák létesítése , valamint a m$.noktatáa as • H műveltség a kanászok kiválfága lett. A papi iskolákat ki Űzték ós a nom teljesen megbízható papokat YA óra alatt kiutasították. A műveltség kipusztítása után követi© zett a javak lefoglalása. A legelső színvonalon álló gazdasági rendet sikerült alánosán tönkretenni és a birtokosok nem hogy nem? ' „ kártéri test a kisajátítás ért, de a valóságban még ők viseltek a kisajátítás költségeit is. y r'^fot^M Az állampolgárság kérdése és a kisebbségek jogai benne voltak ugyan"a békeszerződésben, de Jugoszláviában azokat seha nem ratifikálták. 1926- ig, vagyis az optálás határidejéig senki nem kapott jugoszláv állampolgárságot a magyarok közül s igy nera ven ettek részt népgyűléseken, az agrárreformban, sem pedig a választásokon. Vállalatokat csak akkor tarthatnak fenn, ha a részvények többsége szerb kézben van. A magyar nyelv használata még a magánérintkezésben is állandó kellemetlenkedésben maga után. m -c- § S z 6 f i a, julius 15./Magyar Távirati Irrda/ Valamo . yi reggeli lap arról számol öe, hogy a Musanov miniszterelnök által # tegnapra összehívott külön értekezleten, amelyon résztvotiek a volt ' mi; isztorelnökök, a volt kűlügyminisztorok es a parlamenti pártok elnökoi, a ni-iszterolnök végig tekint ott Bulgária nemzetközi kapcsolatain ás a szomszédos :ir/»\: iúi országokkal szonbon követott'politikáján. A keleti hatalmak szorződéséval kapcsolatban kijelent ott o, frogy itt nem Jugoszlávia, har.on Szosietoroszország diplomáciai Upéséről van szó; a szovjet ugyanis a tavol-keloti nehézségek és Némotország laagatartasa következtében azon van, hogy kinélyitso kapcsolatait az euróoai államokkal nevozatosen Franciaországgal. Hanoztatta továbbá, hogyan szerződés non irányul Bulgária ellen. Bulgária szomszédaival és a nagy hatalmakkal szómban továbbra is folytatni akarja a béke és megértés politikáját. Bulgária és a szovjet kapcsolatairól szilva Masanov kijelentette, hagy ..... i. vélcnénye:. szorirt még korai lenne\a diplomáciai kapcsolatokat a szovjettel újra felvond. Ba jelentette, hegy ftmot basa és Titulescu szeptenborbon valószínűleg látogatást tesz Szófiában és látogatásuk kaocselafcban losz a balkáni'szerződés rie ^'kötésének torvévolj s" végül hangoztatta, hogy a bolgár kormány nir.donesotro érdeklődéssel fogj tanulialnyozm a fölvetett gondolatoiat és javaslatokat. Az értekezleten ezután Malir.cv, a képviselőház clnöko sz r> lalt fol, első sorban a londoni értoKzlct cs a keleti ' '.." szerződés/ ügyében. Ez utóbbiról szóion kiiele• tette, hogy Bulgária, bár értcsitotték e szorződés körül mogíndult tárgyalásozcról, ezoken nc:-_ vott részt, mert non csatlakozhatott egy oly szerződéshez, axioly Politisz és Joftics elgondolásainépült fal. íraautatott továtrá arra, hogy Franciaország mily nagy befolyást gyakorol az our?pai politikára, najd Nériűtorszigröl• es Olaszországról" szólva hangoztatta, hogy • o két ország arra törekszik, hagy megegyezésre jusson Franciaországgal,
