Napi Hírek, 1933. június/2

1933-06-26 [0301]

§ B o r p g szászról i.lentik: A csehszlovákiai nagya&r neazét ipart ruszinszkéi tagozatának legutóbb tartott naggyülésén Korláth Endre dr. Szenátor nagy beszédet mondott, amely élesen rávilágít arra a szomorú és kétségbeesett helyzetre, amelyben a ruszinszkéi magyarság és általában az Őslakoság a csehek uralma révén került. Beszéde elején vázolta Korláth azt a harcot, amelyet a ruszinskói magyarság a mult évben fellépett éhínség ellen indított és arra a visszhangra, amelyet ez a harc a magyarországi fajtestvéreknél keltett. A ruszinszkéi segély kiáltásra Magyaror- ;

' szagról több mint negyven vaggon élelmiszert akartak az éhezőknek Küldeni, ám a csehek lelkiismeretié hsego megakadályozta, hogy ez a segítség eljusson az éhezőkhöz. A magyar ollenzek 15 esztendő éta harcol a magyarság jogainak elismeréséért anyagi, erkölcsi és kulturális javainak megmentéséért Is elismeréseért, do minden hiába. Sorra rámutatott a magyarság és az őslakosság súlyos sérelmdre, amelyek a politikai, a gazda-sági, a kulturális és a szoclá lis élet minden terén sújtják a kisebbséget, és amelyek ellen mindon harc, minden kétségbeesett jajkiáltás hiába való, mert a cseh kormány a magyar kisebbség iskoláin és az országrész kórházain takarékoskodik, csak hogy több jusson a külügyminisztérium palotájának és konyhajának költségeire és' a bankszanálásokra. A prágai kormányzat lábbal tipor minden szabadságjogot , pedig tudnia kellene, hogy a gyűlések feloszlatásánál a forradalmi hangulat sohasem szűnik meg, csak**tuz lappangóvá válik. Az az elbizakodottság és gyűlölet, amely Hodzsa Milánnak 1926-ben a vámemelések kérdésénél tanúsított magatartásából kisugárzótt. azt hitte, hogy a vámháboruvai térdre lehet kényszeríteni Magyarországot. Ez a gyűlölet megásta Szlovesz.ó és Ruszinszké eletének sírját,de alapjában mogrqno.it ette Csenország nagyiparának ás gyáriparának annyira biztosnak hitt alapjait is. Beszéde további folyamán áttért a Paris környéki békeszerződések igazságtalanságainak vázolására és rámutatott arra, hogy amikor minden jészándékú ember a béke erdőkében a szerződések revízióját tartja szükségesnek, amikor bárom európai nagyhatalom a leghatározottabban a békeszerződések megjavítása mellett kö tCTtto le magát, - akkor Benes vétót k.áltott, kisántántkonferonciát tartott, tüntetéseket rendeztetett és a hivatalnokokbél és iskolás gyermekekből összetoborzott gyülésekon^azt hirdette, hogy a szerződések felülvizsgálását a csehek vérükkel, tehát háborúval is meg^ akadályozzák. Ezek a megrendelt rovizioapllenes tüntetések is azt bizonyítják, hogy ma már Bonoséfc is érzik, hogy a világ hangulata ellenük fordult. Benes tudja, hogy a mai állapotot sokáig fentartal nem lehet és ezért expozéjában mar rést nyitott reviziécllenes politikáián

} már nem tartja kizártnak a revíziót, de mint jó kereskedelmi iskolai tanár egyelőre drágán akarja csak megadni. Igyekszik apró* nahinációkkal ugy tüntetni fel a dolgot, mintha a köztársaság területen élő magyarság sorsával i"-:nmeg volna olégodve és ennek a látszatnak a kedvéért hozta meg a légionisták bankjának fölhasználásával cseh kormány zsoldjába szegődött magyar lap érdekében azt a kétmilliós áldozatot, amit a Magyar Ujsag társasagának megvásárlására fordított. A prágai kormány rosszul teszi, amikor a magyarság kisebbségi harcát annyira lckicsinyli, hogy vele szembon béronccket állit, akik azonban a magyar igazságot ma már elhomályosítani nem tudják. Mert ezekről a hitvány emberekről nagyon könnyű kimutatni, hogy Judáspénzből álnok. Önérzettel állapította meg Korláth, hogy a magyarság vezsflői szabadságuknak állandó veszélyeztetésével, anyagi pusztulásukkal mitsem törődve harcoltak ás fognak harcolni az igazságtalanságok megszüntetéséért. A harc további útját a párt vezére Szent-íványi József jelölte meg leyaL beszédében és erről az utrol a magyarság nem fog letérni, mert az eddigi/á..-. éves keserű tapasztalatok meggyőztek a magyarságot arról, hogy a történelemi országok érdekei szöges ellentétben Hktot vannak az elcsatolt terület érdekeivel. 1~tOl^d^'fl Majd a fiatalsághoz intézte szavait és figyelmektette a fiatalokat arra/'feogy ats ő programjuk sem lehot más, mint á mai vezetőké, akik nem magukért hanem éppen a fiatalság jelonéért cs jobb jövőéért küzdenek, Kr/Kr. /Folyt .köv./ ORSZAGOS LEVÉLTÁR