Napi Hírek, 1933. június/1

1933-06-14 [0300]

y ^ v w L § L o n d o n, junius 14. /Magyar Távirati Iroda/ Az angol sajtó a megelégedés gondosan tompított nangian fejezi ki azt a reményét, hogy az amerikai háborús adósságok kölcsönösen eIfogadható megoldása igen lényegesen javitja majd a gazdasági értekezlet légkörét és kilátásait. Mindenekfelett az az igyekezet p-rancsol mérsékletet az angol lapoknak, hogy ne nehezitsék meg Roosevelt helyzetét, aki»ek számolnia kell a törvényhozás makacsul aaósságrevizióelienes hangulatával, sót ujabban a Wall Streettel is, amely a kisebb tőzsdei fellendülés hatása alatt kezdi hangoztatni, hogy Amerika mar rend behozta a saját hazatáját és nyugodtan elfordulhat a világ többi részétől. A sajtó biztosra veszi, hogy Anglia a formaszerü fizetesmulasztás elkerülése végett*- a júniusi esedékességre csekélyebb részt, állitólag l-l 1/2 millió fontot ajánlott fel és az ad ósságok revizio ját kérte hivatkozással a lausannei egyezményre, amely kizárja a teljes összegű fizetések folytatását. Roosevelt a felajánlott összeget Amerika jogainak fenntartásával az adósság részletfizetáseként elfogadja s valószínűleg ma este a nemzethez intézendő ráció-szózatban indokolja majd eljárását, bejelentve, hogy adóssagreviziós tárgyalásokat szándékozik kezdeni, amelyekhez kéri a nemzet támogatását. Mialatt Chamberlain .kincstári kancellár az alsóházban, a mult éjjel bejelentette a hely zot javulását, ugyanakkora washingtoni szenáy tusban szenvedélyeshangu vita folyt ez adósságok mérséklése ellen. Levi s szenátor, demokrata fővitarenőező, sürgette, hogy az amerikai küldöttség egyszerűen hagyja ott a londoni értekezletet, ha a hdboi-us adósság

jsat emliteni p óoálnák. Hivatkozott Németország hasonló eljárására ausahheban. Robinson köztársasági szenátor Lcvis' szenátor javaslatát helyeselve hozzátette, hogy a leggyalázatosabb gyávaság volna, ha rz Egyesült Államok meghátrálnának a külföld nyomása előtt az adósságok kérdésében és kijelentette, hogy tekintettel Ramcsy KacDonald te szederé G7. amerikai küldöttség legjobban tenné, ha. azonnal csomagolna. Olaszország Angliáéhoz hasonló jegyzéket nyújtott át Tfeshingtonban. A két közlemény csak a felajánlott fizetés szazaié ka lány a tekintetében különbözik. Az értekezlet mellékhadszinterei közül a penzrógzites körül mutatkozott a legnagyobb élénkség, amely az értekaLet pénzüg/i albizottsága' elnöki állasáért folyó harcokban nyert kifejezést. Az egyik legkomolyabb jelölt Pittman amerikai szenátor, akinek megválasztását több nagy és kisebb hatalom ellenzi, anelyek elégedeti enkednek Amerika dollár felhifiitási politikájával. Az ellenzék Colijns holland miniszterelnök, vagy esetleg Jaspar belga államférfi Jelöltségét támogatja. Mivel azonban MacDonald az értekezlet alelnöki tisztséget Hymans belga külügyminiszternekszánta, nem valószínű, hogy még egy belga képviselő vezető szerepet nyerjen az értekezleten. Az értekezlet irodája tegnani zárt ülésén MacDonald elégedetlenségét fejezte ki afelett, hogy a vamfegyverszünethez eddig, még csak 15 nemzet járult hozzá ós sürgette a többi 51 nemzet csatlakozását is. Rövidesen idevonatkozó javaslatnak az előterjesztése várható. A pénzrögzités Ügyében Harrison, a newyorki szövetség.! tartalékbank kormányzója, a dollárnak a fonthoz 4.30 árfolyamon való rögzitését kivánta. Azt hiszik, hogy valójában megelégszik maja 4,00 árfolyamnál, mig az angolok 3.50-3.70 árfolyamot követelnek. Amerika a dollár éranyértékét legalább 25 százalákaal akarja csökkenteni es ezt a fonthoz való árfolyamban kifejezésre akarja juttatni. Anglia viszont Ugy érvel, hogy a dollár a fonthoz viszony itva már a la van ertekelve. Morét, a Francia Bank kormányzója, az aranyalapra való mielőbbi visszatérést sürgette, mint az értekezlet siker éne* első előfeltételét. To/Vi