Napi Hírek, 1933. május/2

1933-05-25 [0299]

rr § B o 1 2 r á d,május 25./Avala/ A tavaszi osőzésck következtében a Morava völgyében több ezer hold termőföld viz alá került./MTI Ba/Ba o-o 5.JR ó n a, május 25./Magyar Távirati Iroda/ XI; Pius pápa áldozócsütörtökön részt vett a lateráni Saer.t János bazilikában.tartott szentmisén, A lateráni bazilika • ..- ;-' a feltámadt Üdvözitő tiszteletére épült, ás csak másodsorban szentelték Keresztelő Szeri ' János és Sz^OTt János ovanclista tiszteletére, A bazilika ezenkívül a pápa, ;iirt rónai püsüök cimzetcs tmploria is, XI. Pius pápát i itt szentelték paroá és ugyancsak itt mondotta tavaly a legnagyobo tikokban aranymiséjét is. A pápa áldozó csütörtökön reggel gépkocsin a vatikáni főpapság és a pápai udvari méltóságok kiséret éber., a lateráni palotába hajtatott, amely a Jfiegyczés szerirt Vatika városhoz tartozik. A palota első emeletének .egyik termében a pápa kiséretóvel együtt templom díszbe öltözött, majd a pápai hármas koronával a főjén urr.epi meretfcen bevonult a palota csarnokába. *mét a páp.t trór.széken. a főbei arator, át r, templom belsejébe vitték, A ner.et haEBorater.gés közber vonult át a főhajón, majd ' a szentélybe érve a pápa fellépett bíborral boritott márványtrónusara. Ez» tán kezdődött a szentmise, amely az ü-nepélyes pápai szertartások káprázatos pompájával mert végbe • A szanti.ise végeztével a Sze

; tatya felvonult a bazili a erkélyére és áldását adta a téren összegyűlt sokaságra, A hatalmas tömeg lel.cer.en éljenezte a pápát, aki szakítva i 63 esztendőig tartt elzárkózással, ismét a Latcránban, a pápák ősi palotájának erkélyéről adta oldását Rómára. Ba/Ba y nalálozás. Piatsek Gyula gyógyszerész, u legöregebb pápai patikus, n- Pápán életének hetvenötödik ósSbcr meghalt. Egy fél évszázadot töltötta gyógyszerészi pályán és a városbanáltalános tisztelet és rtA/*hfiA«ül.'« övezte./WT/ " " " /'ja mit' * / ffc e6<??? TT , § G o n f , május 25./Havas/ Francia kötök nrgelégedésüknok adéfl kifejezést Sir Joh Somomnak azzal a szövegével kapcsolatban, amelyb ő a brit torvezetnek a nem tagállamok biztonságánál.előmozdításáról szjló része holvébo/"- . Az Egyesült Alaamok már .is sok jóakaratról tettek tanulságot esetleges közbelépésük. ; • ,/Szovjetoroszorszag pedig a mellet • van,hogy a lámadó f elei olyképen határozzak meg, hogy ezzel . .x \ < SlWBÍitSfc: az utat a kölcsönös biztonság biztosítékainak xt-í, Mélyreható megvizsgálása szá.ára,,amihez ket-haroni nap mulya fognak hozzá. Általános «z ? vélomáv, hosy az értekezlet cz alkalommal ismét uj nehéztégekkel fSgja Kgát szemben

7

találni. Francia körökbor. remélik,.hogy Franciaország ésszöv tséeosoi nem fognak egyedül maradni az európai kiegészítő biztonságok : ., • " cleníSlvol szembon, mert ebben M esetben megtörténhetik azT hogy nem lesz meg a szavazásnál a szükséges többség az o^ezménvtorv é: részének biztosítására, amely nélkül lényegbevágó leszerelés nem képzelhető el. ' a francia küldöttség .. _ * /^fi^mtt^WöSség világosaaA rámutatöt-j arra. hogy,tekint tettel az Egyesült Államok állásfoglalására, a kellő biztonság a~Leszereles számára már is meg van, a nélkül, hogy meg nagyöbű szabású intézkedéseket kellene végre hajt tni. L francia íüldfítség ezzel szemben továbbra is hánytatja, hogy a tulajdónképeni biztonsági cikkely tárgyalásához meg „ j* •• ' 1 ix csak ezután fognak hozzá./MTI/ Br./Ba ORSZÁGOS LEVÉLTÁR \/ t\~tr\\rr* I f\