Napi Hírek, 1933. május/2
1933-05-23 [0299]
- Régi megállapítás az, hogy önálló állami életet élő nemz eteknek öncélú életet teli élmök. Valahol másutt hangoztattam, hogy az Isten és a földön jéró ember közé a nemzetet lehet helyezni, mint olyan piedesztált, amely reálpolitikai vonatkozásban mindannyiunkat ielenti s amelyért élni, magunkat alárendelni kötelességünk. Ez a mi uj politikai hitvallásunk, A nemzet az, amelyért miniszte-ralnök vagyok és nem önmagamért. Ha igy gondolkozik mindenki, az uj magyarok olyan gondolatvilágát él.iük m^g. amely ki zárja ^zt, hogy a szemafor, t függetlenül r a^államvasu te k igazgatóját 01/működ jék. /Nagy taps és helyeslés/ - En nem adom fel a reményt. Tudom, hogy fajtánknak adottsága a zsenialitás, különben nem hinném, ho-vy annyi viszontagság közepette ezer éven át megálltuk volna helyünket. Az a józanság, ami különösen ejyidéki népet és a városi polgárt jellemzi, egy része a zsenialitásnak. Az, hogy máról-holnapra nem tudunk nagyon lelkesedni, hanem tár yilagos bírálatnak vetjük alá mindazt, ami elhangzik, szintén egy része a zsenialitásnak. Az, jho$y világosság után vágyódik minden magyar, amikor sötét a magyar éjszaka, és lát is pirkadást, a szuverén államokat alkotó fajoknak tulajdonsága. Az, hogy nehéz viszonyok közt egységet hireetnek s a nemzet arra reagál,, mutatja azt, ho§y a nemzet ösztönösen megérzi, hogy nagy feladatok teljesítésének az egység az előfeltétele. -Minél nagyobb a cél, annál inkább van szükség egységre . Minél bizonytalanabb a nemzetközi helyzet, annál inkább van szükség testvéri összetartásra és a sorsközösség érzetére, B ezért nem adom fel a hitemet abban, hogy igenis egyesíteni fogom ezt a nemzetet, - Kifogásolják s azt mondják, ne akarjam az államot a társadalommal, a társadalmat az állammal azonosítani. Az állam szintén nem öncél, han m csak eszköz. Eperi. ugy részese a társadalom az államnak, mint ahogy eszköze msea az állam a társadalomnak. tta azt mondom, hogy a történelem utvonalán egy uton kell baladnia a nemzetiek, ez. — " nem azt jelenti, hogy egyénenként összetörjem a nemzetben élő büszke egyéniséget, Diadalt aratni azonban csak engedelmeskedő hadsereg tud. Nem szeretem azokat a magyarokat, akik addig rohamoznak, amig bársonyszékben ülnek, azokat s magyarokat szeretem, akik akkor rohamoznak, amikor az ellenség előtt állnak. Nem a biztató és negativ ma-, gyárt kedvelem, hiszen elég temperamentum van bennem is, hanem azokat, alak hisznek abban, hogy a helyes uton járnak és segítenek abban, hogy célhoz érjek. Ez a cel pedig megint cs k nem öncél, hanem eszköz a nemzet szolgálatában • Akármerre megyek, mindenütt vágyódást látok aziránt, hogy Magyarországot nemzetközileg" meg értsék, hogy Magyarország belső vonatkozásban reformkorszakon menjen at, amelynek befej ztével minden magyar pp a mása helvéh érvényesíthesse tehetségét. Ezért i . ostoroztam mind iga protekciót, a könyöklőst s mindazt, ami az úgynevezett "bácsiMrircsaftot jelenti, mert megmetélyezi ez a közéletet', s ezt.bizonyítja mindenki előtt, hogy nem a tehetség, hanem az összeköttetés dönti, el a kérdéseket, - Az első feladat annak meglátása volt. hogy uj ido küszöbén állunk, A másik feladat az elindulás folt/a reálpolitika jegyében. - Sokan szememre /innen/ vetették, ho^y elkerültem eddig ezt a vármegyét. Senki sem pró-féta a saját hazájában. An megvártam, amig hivott engem vármegyém. Nem akartam idő lőtt érkezni, mert ugy tűnhet'em volna fel, mint a páva, amely díszeleg, most azonban, hoay testvérként fogadtak, többször lepek majd a megye területére. . - Azt mondják sokan, furcsa változáson megy at a kormányéi nök. Az OMKE-be megy és a GYOSz-ba megy, holott azt hitték, hogy agrarpolitikue. Az OMKE-be es a GYOSz-ba is mint agrárpolitikus is mentem, mert a társadalmi Osztályok és foglalkozási ágak harmóniáját és egymásrautaltságát hir.detem. /t? . / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Ta/Vá /Folyt, kov./ ^ Kszekció
