Napi Hírek, 1933. május/1
1933-05-15 [0298]
T o-o § P á r i s, május 15. A Volonté hasábjain Armand Charpentier a lap élén hosszabb cikkben méltatja Alfréd Fabre-Luce nemrégiben 34* _ megjelent Caillaux-élefcrajzát ós ebből az alkalomból összehasonlítást tesz"Caillaux és Pincaré-politikája között. ' Poincaré előtt - irja állandóan az a cel lebegett, hogy Franciaországot háborúba vigye Németország ellen és fegyveres erővel hóditsa vissza az 1871-ben elvesztett tartományokat. Caillaux egészen más célra tört; azon igyekezett, hogy betömje azt,a, szakadékot. amely Franciaországot Németországtól elválasztja, Kevéssel a világháború.előtt - 1911-ben -ugyanolyan küzdelem folyt közfe és Poincaré között, mint aminőt 1905-ben Rouvier és Delcassé vívott egymással. Amíg azonban Rouvier.minisstertársaitól támogatva, le tudta dohteVa hatalomról Delcassé t. aki tűzbe és Vérbe akarta bori tani Európát, addig Caillaux alulmaradt a párviadalban, mert Selves - Delcassé és Poincaré mmlenre kapható szolgája - hátba „támadta. , , ., Caillaux bukásdval elbukott Franciaországban a háborús akarattal szemben a békeszerítá szellem. Oroszország - helyesebben szólva ^Ljsvolszkij - kedvező alkalmat látott a szarajevói nemtelen gyilkosságban Konstantinápoly és a Dardanellák meghódítására, de tudta, hogjcsak akkor szánhatja el magát cselekvésre, ha oldalán all Franciaország. Am a cár 1911-ben a marokkói viszály alkalmával megtagadta támogatását Franciaországtól. TJgyanigy kellett volna eljárnia Franciaországnak is 1914-ben. Ha Caillaux lett volna ebben az időben hatalmon, feltétlenül • igy'cselekedett volna. Poincaré el' énben Szentje terv árra hajózott és ott,amint Paléologue könyvéből kiderül, mindent megmozgatott, hogy Oroszországot Ausztria ellen uszitsa. A világh.boru kitörése után is homlokegyenest ellenkező uton járt a két államférfi politikája. Poincaré azon mesterkedett, hogy meghosszabbítsa a háborút ás nem elégedett meg hhlzász és.Lotharingia visszaszerzésével, hanem Franciaországnak követelte a Raina egész » balpartját is. Caillaux ez el szemben 1914 őszén, közvetlenül az első marnei csata után, már a békére gondolt és mindent elkövetett, hogy siettesse a. naooru boiej^zese*,. ii következmények Caillaux politikáját igazolták; Poincaré politikája végső eredményben kárhozatba és romlásba döntötte Európát ás a világ ma io^gal retteg'a háború borzalmainak kiújulásától. Al:hT/ ví/n T, § o-o P á r i s, május 15, Maud Loty ismert párisi színésznőt a büntetőbíróság „" fedezetlen csekk kibocsátása miatt az elsőfokú bíróság négy hónapra szóló fogházbüntetésének megváltoztatásával 200 frank pénzbírságra ítélte. A színésznő a fedezetlen cseklul adó~ " hátralékát akarta kifizetni. A tárgyaláson állandóan zokogott ós könnybe fuló hangon erősítgette, hogy három év óta: jóformán semmit sem keresett." A kérdéses csekket, mint mondotta, impresszáriójának unszolására irta " alá és nem tudta, nogy cselekedetének büntetőjogi •iMcrtrupc: - követkéz— ményji lehetnek. Az enyhe ítélte kihirdetése utan H.:ud Loty könnyei hirtelen felszáradtak es távozólen már mosolytól sugárzó arccal áll: tt a rávárakozó fényképészek elÖtt.Aü 1 !/ Vi/lTi §Lond ónból jelenti.,; A;, egész angol közönség a legnagyobb érdeklődéssel várja a zenei évad egyik legnevezetesebbnek Ígérkező eseményét, K.dály r 'oltán Székely fonójának angliai bemutatóját, melyet az aa-.el rá:iójtársaság fog május 26.r 'n, új palotájának hatalmas hangversenytermében tartandó nyixvánes hangversenyen először előadni; A főszerepeket; Anglia legkiválóbb müvéseeí énekelik: Enid Crookshank, Parry Jones,"Karold killiaas, Ena Suez és Roy Henderson. Ezenkívül közreműködik az angol rádió nagy zene- és énekkara. Az előadást ném színpadon, hanem hangverseny-oratórium mintájára, díszletek és'jelmezek nélkül rendezik, A "próbák már serényen folynak Edward Clarké, az angol rá'ió zenei igazgatóiénak vezetéée alatt, mig a bem:%atón maga • Kodály fog vezényelni./f?H/ VÍ A rÍ ORSZÁGOS LEVÉLTÁJ v i..:x
