Napi Hírek, 1933. május/1

1933-05-11 [0298]

§ A Liszt Fcrcnc-zongoravcrscny külföldi birálói ma a kö­vetkező nyilatkozatokat tették: Brugnoli Attilia, ejircnzoi kir. Cherubini-Zcne iskola ta­nára: A verseny nagyszerű és szép. Igaz értékek versengéséről van itt szó. Igen tehetséges fiatal emberek vesznek rést a versenyen, anélkül azonban, hogy eddig zsenire akr.dtunk volna. Be néhányan igazán ege szén kimagasló művészi tulajdonságokat mutatnak. A szervezet kifogástalan mind elgondolás, mind kivitel szempontjából, Göllerieh Bizclla, a kiváló Liszt-tanitvány: Boldogan jöt­tem Budapestre, hogy á züsirben valórészvételemmel nagy mesterem, Liszt Ferenc emlékének áldozzak, A verseny igen érdekes. Bámulatos a.fiatal ver­senyzők technikai fejlettsége. A technika azonban csak eszköze lehet annak, hogy elérjük c muzsikában a tökéletest. A középverseny már igen ne­vezetes teljeeitményeket hozott. Krautzcr Leonitf, a berlini Zeneművészeti Főiskola eddigi ta­nám »A pontonos szeszámlálásánck budapesti ,rendszerét kitűnőnek találom. Ei Jelent hetem, hogy a játékosok ••. színvonala olyan kiváló, amilyennek még egyetlen egy versenynél sem láttam. Huszonhárom évvel czírl előtt mint bíráló résztvettem a szentpétervári Rubinstcin-vcrscnyen, Az ottani szinvonal egyáltalában nem volt olyan magas mint most Budapesten. Ugy találom, hosy azóta igen nagyon emelkedett a zongora játszás. Pcmbaur József, a müncheni állami Zeneművészeti nlcdémia tanára: Igen nr.'gy megtiszteltetés és öröm volt számomra, hogy Bírálónak hívtak mec Bud~noetrc p. Nemzetközi Liszt Fcrenc-vorsenyro. Várakozásaim mindknbon megvalósultak, Ugy taláéom. hogy az egész verseny rendezése elsőrendű mint elgondolásában, mind keresztülvitelében. Es milyen^crgy ér­demet szerzett a gyönyörű Magyarország és csodálatos fővárosa., amikor fia­talságát és a többi zongorátjátszó világ fiatal müyészoit meghívta., hogy tudásukat énen Liszt müvein próbálják la. Mert Liszt zongoraműveinek ta­nulmányozása a legmagasabb technikát, tökéletes eljátszásuk és interpre­tálásuk a lcgn^eyobb elrrateröt és i legkülönbözőbb szellemi erőket es a legönzctlcncbb "odaadást követeli, miáltal nemcsak a zongoraművész, hm cm benne az ember is képzi magát, akin-jk élete müve mindvégig az anyag legyő­zése és lelki megtisztulás- lesz. Ezért jár r. rendezőknek e legnagyobb ko­Saucr Smil, ö budapesti Zeneművészeti Főiskola tiszteletbeli tenárc.: Kötelességemnek tartottam, liogy eleget tegyek a budapesti megtisz­telő meghívásnak. JÜzzcl tartoztam nagy mesterem, Liszt Jfercnc emlékének es Magyarországnak, amelyben 1891 éta otthon érzem magom. Hiszen Budapesten azóta több mint száz hangversenyt, a m-aynr vidéken ncdig több mint két­százat adtam. Pillán-tig sem haboztam, hogy bécsi és egyéb kötelezettsé­geimet elhal asszam és hogy a Liszt Ferenc-verseny legelső napjától kezdve mint bíráló működjem. Bizonyára - nehéz g-zd~.sági v iszony ok. követ­kezménye ~z, hogy nem találkoztunk itt Budapesten még több külföldi fia­tal zongoraművésszel. Mert a mecénások is elszegényedtek. Be a verseny színvonala igy is igen Ide légi tő. _ Tovey I'onr ld Franci s, az edinburghi egyetem tanéira: igeszen őszintén mondhatom, hogy el vagyok r'e .dtatva - budapesti,verseny szerveze­tének ügyességétől és ir>zságos sásától. Technikai rsrszet igazan kitűnően gondolta ki a vezotősés és ezzel lehetővé válik, hogy kiegyenlítődjenek esetleges tulezigoru Ítéletek* Meg kell gondolnunk, hogy e zongorajáték terén egy-egy szazadban legfeljebb hét n~gy egyéniséget találunk. DG a zongora játszás színvonala nemcsak tcdhnikailag, hanem szellemileg is igen emelkedett. Az utóbbi harminc esztendőben a közben bekövetkezett ozonviz ellenére igen na.gy volt a h-ladás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom