Napi Hírek, 1933. május/1

1933-05-01 [0298]

/ A berlini ünnepségek ff oly tatása/ Lelkes Heil! és Sieg! üdvözlés fogadta Hitlert, amikor Göbbels átadta neki a szót. A birodalmi kancellár beszédében azt fejtegette, hogy májas elseje, a remélteijes tavaszi hit napja hogyan vált a gyűlölet és a testvérharc napjává. Ma - folytatta a kancellár,- ismét felkiálthatunk: Megjött május, megjött a tavasz ébredése! Mától kezdve május elseje népünk ujraerosödésének napja legyen

}

a határt nem ismerő tevékeny munkának napja. Az az ínség, amelytől ma szenvedünk, politikai inség. Az osztályharc: eredményei, amely a romlást előidézte

i előttünk vannak. A német népnek azonban ismét meg kell ismernie önmagát. A nép minden rétegének ismét meg kell találni az egymáshoz vezető utat. A feladat nem könnyű* dtzonban amit az osztálygyülölet létrehozott, amit az emberi őrület kitalált, azt az emberek belátása ismét leküzdheti. A németeket ismét egymáshoz akarjuk hozni s ha kell, egymáshoz akarjuk kényszeríteni. Május elsejének értelme az, hogy ezen a napon a nemzeti munka gépezetében lolgozo milliók kezet nyújtsanak egymásnak/ arra a mondásra gondolva: Tiszteljétek a munkát és becsüljétek a munkást! A nemzet nem élhet egyedül kormányában,,hanem az összesség munkája által él. Ezért szükség van arra, hogy álltndóan az eriberek szemé elé tarjuk a munka jelentőságét, amelybe minaenki beletartozik, a .munkás, a paraszt és a polgár. Azonban szorgalom és munka egymagában nem jelenti az életet, ha mögöttük nem áll a nép ereje és akarata. Ez órában azt kiáltjuk: Németországi Ha egységes vagy, erős vagy! Hatalmas vagy, ha az, osztályharc és a pártostcodás szellemét kiirtod a szivekből es.a munkát egybekapcsolod a haladás göncolatával.Május elseje ma ismét visszakapta igazi belső értelmét. E napon német testvéreink millióit meg akarjuk ismertetni a nemzőti_munka első évi épitő programjával. Eiöő célunk, rendid he tétlenül küzdeni uzért. hogy az uj politikai gondolat^ az uj politikai hit egész népünket meghódítsa ! /Viharos tetszés/ Meg akarjuk szabadítani népünket az alacsony abbrendüség" ama tudatától, amelyet mesterségesen hoztak létre benne, mert az a pártok alacsony a bbrencüs égének felelt meg. Fal áimrjuk ébreszteni népünkben az öntudatot s azt mondjuk neki: Német nép' nem másodosztályú nép vagy, még ha ezerszer is így s zeretné .szt a világi Felejtsd el a hanyatlás tizennégy esztendejét s emelkedj-; fel a német történelem kétezer esz térdeiéhez. /Lelkes Heil!-kiáltások/. Fémetek! Oly nép vagytok, amelyet május elseje után. többé (

mát nem lehet megalázni! /viharos helyeslés./ Ez a nap vissza a'iarja adni önbizalmadat, de egyúttal kormányod iránti bizalmad is ,amely egynek érzi magát voicd, amely veled együtt küzd a létért és sem-t* más célja nincs,minthogy téged/német nép,ismét szabaddá tegyen. /Lci'.es Eoillkiáltások/- -7 \ A munka szolgái:; t i kötelezettséget a marxisták ^zzal a hamis állítással támadták,hogy a kötelező műnk szolgalat a munkások elicn arányul . Valójában azonban csakfunaz előítélet ellen irányul, hogy a kézimunka lealacsonyíthat. A kötelező munkaszolgálat me gvc ló sí tásával kitakarjuk irtani ezt az előítéletet s ezért szilárdan kit .rtunk elhatározásunk mellett, hogy minden egyes németet, bárki legyen is az, legyen előkelő születésű gazdag vagy szegény, legyen tudós fia vagy gyári munkás ?

7ormoké, életében egyszer kézimunka végzésébe állítjuk, hogy megismerni -diulja a/kézimunkáti /Viharos tetszés!/. [ A További célunk az, hogy a teremtő kezdeményezést megszabadítsuk a többségi határozatok végzetes befolyásaitól, még pedig nemcsak a parlamentben, hanem a gazdasági eie tben is. A többság sehol som .egyértelmű az o'coss ággal, hanem mindig az okt iviság^al, a h-iüissággal. a bizonytalansággal,, a gyengeséggel* és a gyávasággal. Egybe akarjuk kapcsolni'a terem toszellem szabadsagát a nep. összességéhez Yülfí cgyüvétartozással. Az cm:,''ber nem szerződésekért ál, hanem.,© szorzódé sok arra valók, hogy az ember eletét lehetővé tegyék, /Tetszés!/, Cs/Sz /Folytatása következik/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció