Napi Hírek, 1933. május/1
1933-05-07 [0298]
/Az OMKE közgyűlése. II. folytatás./Gömbös/ Lát Aki az ügykörbeosztást ismeri, az tudja, hogy ezen a téren milyen bonyolultak és lehetetlenek az állapotok. Ez, Uraim, a bürokrácia különleges taktikája: komplikálttá tenné az életet, hogy ne lehessen mozogni nélküle. /Ugy van! Ugy van!/ Bejelentem eltökélt szándékomat azirán^ nogy ^..kereskedelmet és közlekedési ügyeket egy minisztériumban egyesítsem, /lljenzás/ Ma is együtt vannak ezek az ügykörök, de az iparral együtt.' Az ipar azonban természeténél és problémáinál fogva külön minisztériumba való^ vagy pedig egy uj termelési minisztériumba^ke 11 beosztani élén külön # államtitkárral. A kereskedelem és a közlekedés, a posta, "a vasút, a hajó, az autó, a rádió, az utak és a többi, ezek..valók egy minisztériumba s higyjók el; ha ez a reform megvalósul, az Önök/ képvisel étének is nagyobb sufya leszi /Helyeslés/ J t+d*Jt ' 9 4tM^Att&«*> Kormányzásomnak egyik főgondja k zdettől fo va a külkereskedelem volt. A külkereskedelmi hívatal/lazórt született meg t mert csak iiy módon lehetett megbirkózni a bürokráciával. Ha valaki ezelőtt száz vaf ón búzát akhrt kivinni, az aktának annyi helyen kellett végigszaladnia, ogy mire eljutott rendeltetési helyére, az illető ezt már nem tudta megj várni és nem reflektált a száz vágón kivitelére. /Ügy van! Ugy van! Taps/ Amikor gazdaságpolitikánk súlypontját a külkereskedelemre helyeztük, tettük ezt azért, mert tudtuk, hogy hiába termelünk, ha nem tudunk eladni és ha termel vényeinkért nem kapunfemegfelölő árat. A magyar külkereskedelmi politika lényege csak az lőhet, hogy piacot keressünk a magyar terményeknek, piacot barátságos atmoszférában még akkor is, ha netalán politikai e ellentétek forognak fennategyes piacok között, /Viharos éljenzés/ Adni ee , kapni, magunknak szerezni, de másoknak is adni, ez a magyar^problema. /Taps/ A magyar erdekek szem előtt tartásával tehát piacot kell szorozni Ausztriában, Olaszországban, Németországban, Csehszlovákiában s a kisantant egyéb államaiban is. Piacot, még oodig olyképon, hogy mi is adunk, de viszont ellen szol gálát ásakat akarunk kapni, mort politikai szentimentalizmus a mai vilájban nom létezik. /Nagy tetszés és taps/ A reálpolitika kivan ja azt, hogy csak olyan politikai barátságokat • es ,kö zolodé se ke-1 tartsunk fenn, amelyek a mi érdekeinket is - szolgálják. /Altalános helyeslés,/ Azt hiszem, hogy az az ut, amelyen kormányom és én elindultunk s amelyen már bizonyos gyakorlati eredmenv k is mutatkozna^halyes. Letárgyaltuk a kereskedelmi szerződéit Ausztriával, Romániával szintén kesz.a megállapodás, most folynak a tárgyalások Csehszlovákiával s a legközelebbi jövőben • kefejeződnek Jugoszláviával. A magyar kormány a legnagyobb toleranciát gyakorolja a tárgyal ásóknál, mert abból indul ki. hogy fontos a forgalomnak, tehát a vérkeringésnek meginditása a netaetek között. /Taps és eljenz és/ _ * f l"K<£*iti Az a körülmény, hogy a n nemzetközi forgalom'le bonyolításánál bizonyos kötött gazdasági szisztémákkal állunk szemben, automatikusan követeli, nogy nálunk is - sajnos* ~ — — bizonyos kötöttség álljon fenn. A kormány nem szivesén dolgozik ezzel a kötőt t rendszerrel s jól tuciom, bár nem tartom magam gazdaságpolitikusnak, hogy a gazdasági élet a maga egészében meg nem organizálható. /Ugy van! Ugy van!/ Ha valaholJf>•» . a bürokratikus rendszer, akkor a gazdaság, életben az, ah 1 annyira egyéniek az eljárások, az, utaknak a megca álása, hogy ezt rendszerbe foglalni meddő kisérlet volna. Különben úgyis eléggé mechanizálva vagyunk, a szabadság és. az egyéniség nem árt a társadalomnak. /Hosszas taps §s' tetszés/J^ehogy abba a tévedésbe essenek az elmondottak alapján, hogy én liberális ember vagyok /Derültség/ - nem vagyok az. Hangsúlyozom,,hogy a magyar öncélúságot, a nemzet egyetemes érdekeinek mindenek felett "való szem előtt tartásat, minden magyarnak a sorsközösségbe való száz százalékos beleélését feltet lenül szükségesnek tartom, de mindez úgyis elég keretet és mozgási lehetőséget ad minden lelkiismeretes ember ezámára. 5 6 /Folyt, köv./
