Napi Hírek, 1933. március/2

1933-03-28 [0295]

. £ Edauard Herriot, a volt francia miniszterelnök, ez év elején a2 Université des Annales rendezésében Parisban előadást tartott Franc ieorszá g és Középeurópa cimmel. Sbben azt állította, hogy 1871-ben egyedül a prágai diéta emelt szót Franciaország megcsonkítása ellen. A közismerten cseh befolyás alatt álló Journal des Débats ugyanaznapi számában előzőleg egy cikk jel art meg, amely egyenesen hamisnak mondotta a magyaroknak azt az állítását, hlgy 1871-ben tiltakoztak volna iizászLotha ring iának Németországhoz való csatolása ellen. (

A magyar N emzeti ^zőfetsá^ amely egy évtized óta mindig nagy súlyt fektetett a francia-magyar joviszony ápolására és a megtévesztett francia közvélemény tényeknek megfelelő felvilágpsitására, levelet intézett a volt francia miniszterelnökhöz, amelyben, Q . kérdésre vonatkozólag a való tényállást - adatokra való hivatkozással - Herriot elé tárta .rámutatott arra, hagy 1870-ben és 71-ben a magyar közvélemény a poriamén tban, sajtóban, mogyegyüléseken és városi közgyűlésekben egyaránt ismételten megnyilatkozott és állást f

oclr.lt rr^nc ie. ország erőszakos megcsonkítása, illetve Elzász-Lothnring iának hódítás cimén, a lakosság akarata ellenére Németországhoz való osatolásn, mint a modem nép jogok szempontjából sérelmes é s S

jr. bbháborukra vezető eljárás ellen, talt Irányi Dániel, H e 1 f y Ignác, S i m o n y i Ernő, M a d arasz József, Lázár Idám és a függetlenségi párt más neves politikusai részéről történt ismételt felszólalásokra, amagyer függetlenségi párt által beadott tiltakozgr határozati javaslatra, a.magyer lekossagu Tármegyék és városok egé-£z sorának tiltakozó felirataira, amelyek mind arra szólították fel a magyar kormányt, hogy a. többi semleges ha t- lommá 1 egy étért éstan^ tegyen meg mindent Franciaország erőszakos területi megcsonkításának elkerülésére. AN c m, z c t í Sz-övets ég mindenütt pontosan utalt a magyar képviselőház naplóinak köteteire és lapszámaira, és egyben osatolta -zokat a sok ezer néldányban terjesztett francia nyelvű kiadványait, amelyekben szószerinti, francié fordításban olvashatók a magyar nemzet fonkölt gondolkozására valló megnyilatkozások. Ezekből az I870-71-ben- elhangzott felszólalásokból kiderül, hogy a magyar függetlenségi pórt - bar vezére, Irányi, kiélezetten helyeselte a német birodalmi egyseg megteremte set és a ^emPtorsz szaggal való szövetség hivének vallotta magát - mégis tisztán-felsoöü:' rendű elvi szempontból, a népjogokra való hivatkozással a leghatározottabb hangon emelte fel tiltakozó szavát az erőszakos, a lakosság -akaratával merőben ellentétben álló területésonkitésok ellen. . 1 levél felhívta végül Herriot figyelmet arra,, hogy a bosi és budapesti francia hivatalos közegeknek a párisi külügyminisztérium irattárában fekvS jelentéseiből könnyen meggyőződhetik arrOI, fogva magyar közvélemény milyen meleg részvéttel es együttérzéssel fordult a legyőzött és területi épségében fenyegetett Franci sorszag felé. A levél befej ezésül megemlít i. hogy adatok hiányában mi magyarok nem tudunk arról, hogy a esek diéta tiltakozott volna a frankfurti be ke ellen. De ha ez mégis megtörtént volna, ezt mi bizonyára dicsárctre-melto Cselekedetnek tekintjük a cseh nembet részéről, mint ainden olyat, ami megfelel a népszavazás nélkül történt erőszakos annexiók elitélésenek-es a nep jogok, tiszteletben tartása mellett való álláafoglaMstíak. Ep azért megjegyzi a levél, hogy a Duna völgye nem jutott volna a mai siralmas politikai es gazdasági' helyzetbe, ha a békeszerződések létrehozásánál azok a fcakóit elvek érvényesültek volna, amelyeket az antanthatalmak a világháború íolyamán fennen hirdettek és amoIveknek Irányi és társai, Wilsont jóval megelőzőleg, oly szép és határozott kifejezést adtak a magyar orfgí""** /Folyt, kör./