Napi Hírek, 1933. március/2
1933-03-16 [0295]
kiadás 1933-. március 16. 2jJ óia 2 5" ^ erc -0- j B u k a/ 8 s t, március 16. Titulescu román külügyminiszter neszedet a felhivatalos Orient Radio a következőkben isTitulescu külügyminiszter,alcit élénk taps fogadott, bestédét a nemzetközi helyzet taglalásával kezdte meg.A külügyminiszter a nemzetközi helyzetet nyugtalanitónak mondotta. E helyzetet tekintve- - folytatta azután, egyetlen felelős ember sem maradhatna tétlen*. Amikor azonban a bókét veszedelem fenyegeti, nem háborúval, hanem a béke megszervezésével kell válaszolni. Ez az egyszerű eredete a kisantan szervezési egyezményének. Titulescu emlékeztet Take Joncscu szerepére a kisedfeant élctrohivasa körül ós azt a véleményét fojozi;ki,hpgy a mpst.tizonnógymtan ólért eredmények csak félénk megvalósít asm a2oknak az integrális politikai, elgondolásoknak,amelyek c nagy államférfiú agyában kJ termelődtok. \pw Tíiulescu ezután nyomatékosan tagaaj^a, hogy az uj szervezési egyezménynek bármilyen ' titkos katonai záradéka volna; * a szerződő hatalmakat csakis az"1921-ki magállapodások kötelezik, cmelvek teljesen védekező jellegűek, nyilvánosságra kerültek os a nopszove^sognol lajstromoztattak. Semmiféle változás ebben a tekintetben nom törtont.; . A miniszter fejtegeti az okokat, araiért ezentúl politikai jellegű szerződősökhöz a kis-ntant cgyöntotü hozzájárulása losz szükséges. .... T?z a meg állapod ás, mond ja a miniszter. Cfaf a jövoro vonatkozik os nom ^r-nti som a most érvényben lövő szerződősöket,sem ezek meghosszabbítását.Ilyen szerződések Románia barátsági szerződései Franciaországgal.Olaszországgal és OörögorszásÉral. azöretsdei szerződése Lengyelországgal. Pitulescu külügyminiszter beszédének Magyarországra vonatkozó része igy hangzott:Bgészen különleges módon óhajtunk barátságos viszonyba jutni Magyarországai^és ' evégből'készek vagyunk gazdasági téren együttműködni vele és Ausztriával, országaink érdekeinek minél jobb szolg^le^e érdekében. Beszédének a gazdaságpolitikára vona : :.ozó részében Titulescu kifejtette, hogy a szerződésnek "fontos politikai "követkéz menyekkel járó gazdasági megállapodások" szövegű mondata ~ vámuniókra vonatkozó megállapodásokat jelez, de ez nem érinti a kisantc egyetlen tagjának gazdasági függetlenségét sem. fofHJ Lehetséges-e - folytatta azután Titulescu -.•égy"politikai szövetkezés, .amelyet tizennégy esztendővel ezelőtt létes* tottek ea amelyet a nemzetek szövetsége nemzetközi tekintetben fontos csoportnak elismert, hirtolon a'ncrazotközx zűrzavar eszközévé logyen, csupán amaz egyszerű tény miatt, hogy politikai és gasdasági téron konszolidálta azokat a • politikai és gazdasági kötelékeket, amelyek tagját addig egyeditctték.Ez annál érthet iflenebb^ mert a kisantant "iránt minden állam barátsággal viseltetik,igy Olaszország és Németország is. " ' Olaszországot illotoc-n. mondotta Tituloscu, a^roman'külpolitika, bármilyenek legyenek bizonyos pillanatnyi mogayilati'ozások, aszal a meleg barátsággal fog viseltetni,amelyek . a fajközösség is clolr , de amelyet előírnak a háborúban megnyilatkozott . nagy ^ közös érdekek és a hála az~olasz segítségért ^nemzeti egységünk fiaegvalósitásánál. Nénetországgal Romániának nincsen viszálya és ami minket illet,elhatározott szándékunk, hogy ne legyen a jövőben sem. Teljes tudatában vagyunk annak, mily fontosak számunkra a nemet piacok;elhatározott szándékunk kimélyíteni . az árucserét és ezúton a. lehetőségig S egjavítani politikai viszonyunkat ^hozzá. Ugyanezek a barátságos érzelmek at-ják át Romániát a többi álla irányiban is. Lengyelországgal való szövetségünk értékes záloga a békének és törhetetlen marad*Oroszorsz ággoz való viszonyunkat a Kgllogg-Briand-szerződés és a moszkvai jegyzőkönyv határozza ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció
