Napi Hírek, 1933. március/2
1933-03-22 [0295]
r B e.r 1 i n , méroius 22. /Német lapkiadók sajtóirodája*/ /Előzetes jelentés/ A porosz o szággyülés elnökévé a szociáldemokraták és az állampárt szavazataival szemben uiból Kerrl nenzeti szocialista képviselők választották meg. Első alelnökké Haake nemzeti szocialistát, második alelnökké Baunhoff középpárti, harmadik alelnökké pedig Kries német nemzeti képviselőt választották meg újból. Jegyzővé fcilsic nemzeti szocialistát, két középpártit és egy nemei nemzetit választót tak./MTI/ r • Berlin, március 22. /Conti/ Japánnak a népszövetségből Való küszöbön álló kilépésével kapcsolatban, amellyel általában határozottan számolnak, Németország szempontjából különös érdeklődé sre tarthat számot az a jiérdáb* • • mi törteáinik Japánnak az ausztráliai, tengeren mandátumként átutalt előbbi német .yarmatokkal. Az Sgyenlitőtől északra fekvő ' Karolina, Marianj* Palau és Marshal szigetcsoportokról van szó. Jólértesült köröknek az a felfogása, hogy ezt a kérdést történelmi és Jogi szempontból kell vizsgálni. Japán a haboru alatt a német birtokokat egy hajórajjal elfoglalta, majd megegyezett Németország ellenségeinek főhatalmaivá 1, hogy ezeket a szigeteket gyarmatként biztosítsa magának. Miután Nómetorffiágot a versaillesi békeszerződésben arra kényszeri tették, hogy lemondjon tengerentúli birtokairól, a népszovetsés különleges mandátumos rendszert vezetett be. I rendszer alapján kapta Japán a mandátumot a fent emiitett déli tengeri korábbi német gyarmatok felett ez Egyenlítőtől északra. Japán manőátumlcvelében, amely 192Q december 17. -en kelt, a népszövetségi okmány 22. cikke 6. bekezdésének megfelelően nyomatékosan kimondótták, hogy a megbizott a közigazgatás ás a törvényhozás felett mK • :• : teljhatalommal rendelkezik es a mandátumos terület területének sérthetetlen része. Szabályozatlan maradt t a kérdés arra az esetre, ha Japán és az Egyesült Államok között egyezség jön létre. Ezt a kérdést a washingtoni 1921. évi értekezleten megvitattak és az 1922. évi február 11.-í szerződé sben Amerika is hoz^fliárult Japán mandátumához a fennálló amerikai kábelösszeköttetés és az amerikai kereskedelmi érdekek biztosítása mellett. Ami a német kormánjnak Jaran kilépése után a gyarmatok sorsa kérdésében elfoglalt álláspontját illeti, a nőmet kormánynak az a felfogása, hory a japán kormánynak az az egyoldalú nyilatkozata, hogy a kilépés után is meg akarja tartani mandátumo s hatalmát, rendkívül komoly kérdést vet fel, anelyhez Németországnak tisztán elvi okokból igen nagy, érdekei fűződnek.Ezt a kérdést nem lehet egyoldalúan, Japán szempontjából megolcbni. Ezt csak nem etköz i uton lehet megoldani, mert a dolog összefügg a mandátumos rendszer alajkérdéseijrel és a népszövetségi tanács, valamint a mandátumos bizottság illetékessége alá tartozik. Ha a népszövetségre k ezek a szervei ezzel a kérdéssel foglalkoznak, akkor a német kormány azt • az álláspontot képviseli, amely megfelel Németország általános gyarmati
