Napi Hírek, 1933. március/1
1933-03-08 [0294]
i §Pr J domoIAz alábbiakban a t. szerkesztőségek rendel} kezesére bocsátjuk Bettien István gróf ma esti ; berlini előadását* l Keretet k^ŐbbejLMll^Li — — 1 ;— *BeTé^éTolíen Bethlen István gróf utalt Magyarorszá nak es Németországnak a világháborúban kifejlődött fe iVverbarats%ára f amelynek emléke ma sem halványult ei a magyarok szivében. A békeparancs ok következtében a két ország téliesen elütő körülmények közé jutott s azóta kevesebb érdeklődést mutat etymás iránt, mert mindkettőjüket bőségesen eÍfo~la$a a maga dolga. Előadásával a kölcsönös megértést óhajtja szoleálni és ujbol s orasábbra akarja* fűzni a két nép hü barátságának régi kötelékeit. . Bethlen István gróf ezután visszapillantást vetett Magyar% ország háború utáni kibontakozásba, azóta folytatott gazdaságbeli ti 7 kajára, majd rátért Magyarország külpolitikájára és jövendő kilátásaira. A világháború után az ország állapot.ii vigasztalanok és negrenditoek voltak belpolitikai és gasdasávi szempontból is, de mé^inkább külpolitikai szempontból. A magyarok nem tartoznak az arja fajnak sem latin, sem germán, sem s r /láv nyelvcsaládjához. Nincsenek Európában fajtestvereik és egeszén egyedül állanak a népek forgatagában. Ezeréves története során Magyarország a veszedelemben és balsorsban gyakran maraot egymagára. De olyan egyedül ós dyan elhagyatott még sohasem volt, mint a békekötés után. Körülötte ólálkodtak - északon, .eletén és de len - a,kisantant államai; ezek az ország háromnegyed részét :;a,)ták zsákmányul es kivált Káiolv király visszatérési kísérlete után szorosabb szövetségre léptek egymással. Nyugatmagyarország átcsatolásával sikerült a trianoni szerződésnek éket vernie Ausztria ós rorsaáe közé is. Kag-arország az átcsatolás tényében hitszegést látott és ebből nem is csinált titkot, mire Ausztria a lanai szerződésben Csehszlovákiához közeledett, Jízzel kaqjarország: körül bezárult az ellenséges in'iulatu államok gyűrűje es bekerítése teliess4 r4H. Magyarország számára két ut kínálkozott, hogy e helyzetéből szabadulhasson. Az egyik,Prágán keresztül a kisantant államokkal való meíre.yyezéshez vezetett, km ez nemcsak canossajarás lett volna Magyarország számára, hanem ki is kellett volna szolgáltatnia magát kény rekegyelemre s, a békeszerződések rendelkezéseit is véglegesen el kellett volna fogaöria. • A másik ut, amelyen haladva a bekéri test politikailag és diplomáciailag át lehetett törni, Ausztriához vezetett, Ausztriánál nem volt érdeke, hogv végkép összevesszen Magyarországgal, legjobb vevőjével, azzal az országgal, amely végre Ausztria szövetséges társa is lehet '. a kisantant túlsúlyával szemben. 1>_J történt, hogy a két ország között Nyu^atmagyarország kérdésében Olaszország közben]árasára Velencében egyezmény jött létre. Tulajdonkénen Németország feladata lett volna a közvetítés e két ország között, amelyek a világháborúban szövetséges társai voltak. Németországnak azonban akkoriban szociáldemokrata kormánya volt, amely világnézeti különbségek miatt a magyar uralommal szemben barátságtalan in: : 'ulatu volt s igy történt, ho^v elszalasztottá a kedvező alkalmat, Nywatmavyarország kéioesét előszói a csehek vetették fel a versai'llesi előzetes tárgyalásokon. Azt a követelést támasztották,. hogy ezt a területet engedjék át neki és a danzi^ihoz hasonló korridort akartak létesíteni. Ez a korridor Pozsony mellől kiindulva a Dunától egészen a tervezett jugoszláv határig összeköttetést teremtett volna az északi és délszlávok között. Ezzel Magyarország bekerítése és a német nyelv-területtől való eÍ2árasa teljessé lett volna, egyszersmind pedig Csehszlovákiának szabaddá tette volna az utat az Adriához. A csehek elsőbben néprajzi érvre hivatkoztak: arra. hogy Ny ggatmagyaror szagon elszórtan nehany szláv falui- van. Azután történelmi érvre hivatkoztak, Cseh-morva, tehát szláv hercegek ugyanis a történelem folyamán két Ízben, még pedig a merva Szvatopluk a IX. században, majd a Przémyslida Ottokár a'XIII. században .nehany évre kiterjesztette uralmát erre a -Ur(fJatr3./Polyt.köv./ Ta/Vi ORSZAGOSLEVÉLTAR K szekció