Napi Hírek, 1933. március/1

1933-03-08 [0294]

i §Pr J domoIAz alábbiakban a t. szerkesztőségek rendel­} kezesére bocsátjuk Bettien István gróf ma esti ; berlini előadását* l Keretet k^ŐbbejLMll^Li — — 1 ;— *­BeTé^éTolíen Bethlen István gróf utalt Magyarorszá nak es Német­országnak a világháborúban kifejlődött fe iVverbarats%ára f amelynek em­léke ma sem halványult ei a magyarok szivében. A békeparancs ok követ­keztében a két ország téliesen elütő körülmények közé jutott s azóta kevesebb érdeklődést mutat etymás iránt, mert mindkettőjüket bőségesen eÍfo~la$a a maga dolga. Előadásával a kölcsönös megértést óhajtja szol­eálni és ujbol s orasábbra akarja* fűzni a két nép hü barátságának régi kötelékeit. . Bethlen István gróf ezután visszapillantást vetett Magyar­% ország háború utáni kibontakozásba, azóta folytatott gazdaságbeli ti 7 kajára, majd rátért Magyarország külpolitikájára és jövendő kilátásaira. A világháború után az ország állapot.ii vigasztalanok és negrenditoek voltak belpolitikai és gasdasávi szempontból is, de mé^inkább külpo­litikai szempontból. A magyarok nem tartoznak az arja fajnak sem latin, sem germán, sem s r /láv nyelvcsaládjához. Nincsenek Európában fajtestve­reik és egeszén egyedül állanak a népek forgatagában. Ezeréves története során Magyarország a veszedelemben és balsorsban gyakran maraot egyma­gára. De olyan egyedül ós dyan elhagyatott még sohasem volt, mint a bé­kekötés után. Körülötte ólálkodtak - északon, .eletén és de len - a,kis­antant államai; ezek az ország háromnegyed részét :;a,)ták zsákmányul es kivált Káiolv király visszatérési kísérlete után szorosabb szövetségre léptek egymással. Nyugatmagyarország átcsatolásával sikerült a trianoni szerződésnek éket vernie Ausztria ós rorsaáe közé is. Kag-arország az átcsatolás tényében hitszegést látott és ebből nem is csinált titkot, mire Ausztria a lanai szerződésben Csehszlovákiához közeledett, Jízzel kaqjarország: körül bezárult az ellenséges in'iulatu államok gyűrűje es bekerítése teliess4 r4H. Magyarország számára két ut kínálkozott, hogy e helyzetéből szabadulhasson. Az egyik,Prágán keresztül a kisantant államokkal való meíre.yyezéshez vezetett, km ez nemcsak canossajarás lett volna Magyar­ország számára, hanem ki is kellett volna szolgáltatnia magát kény re­kegyelemre s, a békeszerződések rendelkezéseit is véglegesen el kellett volna fogaöria. • A másik ut, amelyen haladva a bekéri test politikai­lag és diplomáciailag át lehetett törni, Ausztriához vezetett, Ausztriá­nál nem volt érdeke, hogv végkép összevesszen Magyarországgal, legjobb vevőjével, azzal az országgal, amely végre Ausztria szövetséges társa is lehet '. a kisantant túlsúlyával szemben. 1>_J történt, hogy a két ország között Nyu^atmagyarország kérdésében Olaszország közben]ára­sára Velencében egyezmény jött létre. Tulajdonkénen Németország feladata lett volna a közvetítés e két ország között, amelyek a világháborúban szövetséges társai voltak. Németországnak azonban akkoriban szociáldemokrata kormánya volt, amely világnézeti különbségek miatt a magyar uralommal szemben barátságtalan in: : 'ulatu volt s igy történt, ho^v elszalasztottá a kedvező alkalmat, Nywatmavyarország kéioesét előszói a csehek vetették fel a versai'llesi előzetes tárgyalásokon. Azt a követelést támasztották,. hogy ezt a területet engedjék át neki és a danzi^ihoz hasonló korri­dort akartak létesíteni. Ez a korridor Pozsony mellől kiindulva a Dunától egészen a tervezett jugoszláv határig összeköttetést teremtett volna az északi és délszlávok között. Ezzel Magyarország bekerítése és a német nyelv-területtől való eÍ2árasa teljessé lett volna, egyszersmind pedig Csehszlovákiának szabaddá tette volna az utat az Adriához. A csehek elsőbben néprajzi érvre hivatkoztak: arra. hogy Ny ggatmagyaror szagon el­szórtan nehany szláv falui- van. Azután történelmi érvre hivatkoztak, Cseh-morva, tehát szláv hercegek ugyanis a történelem folyamán két Íz­ben, még pedig a merva Szvatopluk a IX. században, majd a Przémyslida Ottokár a'XIII. században .nehany évre kiterjesztette uralmát erre a -Ur(fJatr3./Polyt.köv./ Ta/Vi ORSZAGOSLEVÉLTAR K szekció

Next

/
Oldalképek
Tartalom