Napi Hírek, 1933. február/2

1933-02-27 [0293]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Borbaly-Maozky Jümil főispán ma Borsodvármegye népes küldöttségét vezette Kállay Miklós földmivelésűgyi miniszter ele. A küldöttségben ott voltak a Borsodvármegyei országgyűlési képviselők is. A küldöttség kérelmét Borbély-Maczky Emil terjesztette elő. Elmondotta, hog^y a vármegyében az úgynevezett belső nyilt ártérkövetkeztében a gazdák évtizedek ota súlyos megpróbáltatásoknak vannak kitéve. Borsodvármegye azt kéri. hogy a súlyosan sújtott vidékein ind it sák meg a nyi It ártérnok -á rv i zck 131 való ment e si tée é re irányuló mtinkála tq^tjJKallay^Miklós földmivelésűgyi miniszter nagy megértéssel fogadta a. kerestT Tucatéban van annak, hogy a vármegye közönségei sok elemi csapás erte s a kermánynak elhatároztt szándéka, hogy elsősorban az elemi csapások által sújtott „vidékeknek ke-11 segitséget nyújtani. - Örömmel hozhatom tuaomásara a főispán urnák és a küldöttségnek - mondotta a miniszter - hogy a nyilt ártéri terület ment esi tését célzó munkálatok haladéktalanul megindulhatnak. A m gy munkát, amelynek kfesztülviteléli Borbély-Maczky Emil főispán ur már evek óta fáradozott, akormány a rendelkezésére álló összegekből mintegy másfélmillió pengővel kívánja a legsürgősebben elvégeztetni. E munkálatokét ugy én, mint a kormány igen szükségesnek tartom s megindításukkal kétszeres segitséget adunk a vármegyének: először ment... siteni "tud juk a földeket rz árviztól, másrészt pedig a legszegényebb munka sem berek ezreinek tudunk ezzel munkát adni. A küldöttség* megnyugvással és köszönettel fogadta r földmivelésűgyi miniszter tájékoztató közlését. Az cmlitett munkálatok 3évén mintegy 12.000 borsodmegyei családfő jut keresethez, ill-tvc kenyérhez. Az árvízvédelmi munkálatoka befejezés Után megolndályozzák azt, hogy minden három-négy évben 50-60.000 hold termőföldet öntsön cl az árviz, ami eddig ennek a vidéknek mérhetetlen kárt okozott. Bo/Vá . L Uondon , február 27. /Magyar Távirati Iroda/ Az alsóházban Lansbury az ellenzék nevében javasolta a külügyi költségvetés száz jíonttal való leszállítását, hogy ennek kapcsén felvetnessc a távol keleti, fegyverszállitások kérdését. Japán - mondotta - hadüzenet nélkül másfél év óta a modern hadviselés legördögibb eszközeivel pusztítja Kínát• Ha a népszövetség célján-k meg akar felílni, sokkal gyorsabban kell cselekednie, mert előállhat az a helyzet, hogy hepszövetségi döntés előtt fejeznek be háifoifuknt. Japán megszegte nemzetközi kötelezettségeit és még egy ujabb orosz-japán habru lehetőségei sincsenek kizárva. Teljes fegyverszállitá si és pénzügyi vesztegzárt sürget Japán ellen, különben a világot olyan katasztrófa fenyegeti, amely felülmúlja ?. világháborút is. Sir John Simon külügyminiszter válaszában kijelentette, hogy Anglia ióbarátságban akar élni Kínával ós Japánnal egyaránt és ezért a békítő et tartja a legsürgősebb teendőnek; ennek lehetetlensége esetén a népszövetségi jelentést pártolja. Japán meg -tartása tagadhatatlanul nincs összhangban a népszövetségi alapokmánnyal, mert íz önbíráskodás terére .lépett, holott az alapokmánya nánszövetség i szervezetek igénybevételét írja elo, A fegyverszállitási ti la Irat teljes mértékben csak nemzetközi megállapodás utján lehet végrehajtani. Anglia ebben a tekintetben nem tehet különbséget egyik és másik állam között. Az angol kormány érdeklődött hat hadianyag gyártó államnál ebben az irányban, de mindeddig nem kapott választ. Az angol kormány azonban ennek ellenére- mindent cl akar követni a harcok elszigetelésére és a vérontás csökkentésé re. Ezért az angol kormány.mátol ;Bzdve nem ad kiviteli engedélyt sem Kínába, sem Jej^riba az 1931 évi fegyverszállitási egyezményben felsorolt tárgyakra, kivételt csal: alc.or tesz, ha már. érvényes szerződésekről van szó. ' " Tó/Vá ' ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció