Napi Hírek, 1933. február/1
1933-02-01 [0292]
/Sajtóértekezlet Imréőynól. Il.folytatás./ Az export intézet létesitésével egyébként igyekezni fog a kormány arra, hogy a kötőtt-rendszer természetében fennálló súrlódások megszűnjenek s a nspi szükségletekhez jobban alkalmazkodó gyakorlat lepie£ életbe. Ebben a vonatkozásban nem lehet programszerű nyilatkozatokat tenni, csak ez általános irányelvet jelezheti. Ezek az intézkedések azok, amelyek alkalmesak arra, hogy alapot teremtsenek a felállított pénzügyi programnak. Maga sincs elragadtatva attól, hogy ilyen programot Kellett felállítani, a mai rankkényszeritett helyzetben azonban bizonyos áldozatokat kell hoznunk. Sajnálattal látta, hogy a bírálat ismét csak negatívokban csic sósod ott ki, bizonyos kételkedést nyilvánított az intézkedések hatékonysága felöl, pozitív javaslatokkal azonban nem szolgált. Jibböl azt a következtetést vonja le, hogy az egyetlen ut, amelyre lepnünk kellett az, amelyet tegnap a Házban ismertetext. Megerősíti ebben a meggyőződésében az is, hogy a népszövetség pénzügyi„bizo ttságának t^eri, akik néhány országot végigkurálV.k már, s meglehetős gyakorlati és elméleti tájékozottságai rendelkeznek, cgyértelmüleg azt a felfogást vallottak, hogy az ismertztett program épkezlabprogramnak mutatkőzik s ezért hozzájárultak. EE nem azt jelenti, hogy a program kiiogastolanul jó, de mindenesetre olyan, hogy a közvélemény a kormány mpgé állhat, anikor azt végre kívánj- hajtani. Meggyőződése, hogy más mrgoldasunk nem voi a mai helyzetben. • A bírálatokból kicsendül az, hogy ezt a kercest nem lehet megoldani énzügyi rendszabályokkal, ehez gazdasági rendszabályok kellenek. Maga is"hangsúlyozta, hogy a végleges megoldáshoz csak gazdasági uton jutunk el, az idő azonban sürget, nemesak a. holnaputanr-, hanem a mára kell elsősorban gondolni. Ama pedig azt követeli, hogy.feltétlenül megóvjuk az áll-mrJ.zt-rtás egyensúlyát, mert a. gazdasági elet megérösodéae csak így támaszkodhatik szilára alapra. Nagy hiba, ha. azt gondolják s.z emberek, hogy a. kormány '-lindenúatc s mindent meg tud csinálni. Nézzen öranagára a társadalom. Nálunk ha vp.l.-M akár a közéletben, akár a magánéletben valamiljen nozieióba beleül, mé^ ha saját birtokán vagy gyárában is, ugy érzi* elérte a szaktudás terén azt a fokot, vu.i nogy tovább tanulnia már nem kell, holott a jó pap holtig tanúi. Igyekezni ^ellene mindenkinek arra, hogy életrevalóbb legyen, mint versenytársa, Azt szeretné minél jobban belevinni a köztudatba ? hogy a maga bAyén mindenki csúcsteljesítményt igyekezzék elérni. A mai nehéz helyzetünkben a társadalom minden tagjának legnagyobb erőfeszítése szükséges ahoz, hogy a társadalom kihozza önmagából azt;.:;.•;•> a az erőt, amely szükséges jőve boldogulásunkhoz. lásik ellenvetés az, hogy a kiadások gyökeres apasztásával keressük az államháztartás egyensúlyának helyrehozatalát és így tehermentesítsek a magángazdaságot. Sz is olyan alapgondolat, amelyet a legteljesebb mértékben magáévá tesz. Nálunk azonban tulajdonkénen arról va ; szó, hogy át kell alaldtsnunk államéletünk berendezkedését, s ezt a gondolatoFfe jezte ki akkor, amikor azt mondotta, hogy^ abból a kastélyból, amely reánkmaradt, de amelyet fentartani nem tudunk, mdern és lakályos házba kell átköltömüiik, amelynek üzeme megfelel a gazdaságosság követelményeinek. Gyökeres változtatásokra van szükség. Meg kell állapítani azt, hogy azoknak a nemzeti céloknak érdekében, amelyeket nem ejthetünk el, amelyeket minden nemzetnek fenn kell tartania, ha élni akar ? milyen intézményekre és milyen berendezkedésre van szükségünk,, s mindazt^ ami eze-n felül van* .a legszigorúbb hasznossági sorrendet véve fi gy: lenbe, könyörtelenül / le kell faragni. . H/L ORSZACOSU:VÉLTAR /Í ' OLY ' KLTÁ& ' :I KÖVCTKCZIK '/ K szekció
