Napi Hírek, 1933. január/2

1933-01-29 [0291]

A második egyszeri cselekvéssel meg van valósítva. Az egyik^rész ö-lyaa;, mint a bibliai csipkebokor, amely állandóan ég, de sohasem ég el /Tetszés/, a második hamuvá es pojrjá ág abban a pillanatban, amikorra cselekvés utján megvalósul. Az egyik rósz olyan mint a napfény, a napsugár, amely állanaóan világit a lelkeknek, amely az élet legsötétebb zugaiba J>evilágit.'a másik resz olyan mint a termés, a gyümölcs, amelyét a napsugár ^megérlel, amelyet, ha^learatunk, a magunk élvezetére fordit uk, de a napsugár továbbdolgozik számunkra /TapB és éljenzés,/ ' ™ • «• Helyesnek és szükségesnek tartom, hogy a miniszterelnök a maga politikai hitvallásának széles világnézleti"alapot adjon^ Ugyanazt a vilagnezletet vallom a politikában mint o. Lehet, hogy formában máskánt ' fejeztem volna ki egyik-másik dolgot, ez stílus kérdése /Derültség./; A mi­niszterelnök uj stílust hozott nemcsak szavakban^ hanem tettekben is. En­nek ^örülök, mert egyenlő világnézleti alapon állo férfiak, ha van bennük egyéniség, a maguk séilusát^ovetik. /Nagy taps/ Tevéd tehát az, aki a stí­lusbeli különbségből ellentétet akar közöttünk támasztani, l_Axx*fó>A*" - Nézzük egész röviden azt a konkrét politikai programmot, • .amelyben az azonnal megvalósítandó politikai feladatok vannak megjelölve. Teimeszetszcrüélog az a programm ^szintén két részre oszlik: a gazdasági és a politikai feladatok foglalatjára. A miniszterelnök gazdasági programmja ugyanabból a gondolatból indulni, amelyből én is kiindultam az utóbbi időben, hogy tudniillik az/, válság, amelyben az ország ma szenved, r világ­f azdasagi válság következménye, hogy addig, amig-. világgazdasági válság cnnáll, sajnos,^szenvedni fogunk mi is és hogy egyedül belpolitikai osz­közökkel ezt a válságot nem lehet megszüntetni, A magyar ollenzekjcgycs "patentirózott papagálya^ M . folytqn/aZt ismételgetik a volt Bethlen­kormány pazarlásáról és penzpocsékolasárol,az ország elad'ósodásárólj • ..• azt állítják, hogy a Bethlen-kormány politikája, az/ka a mai ^helyzetnek, Nem szállok velük vitába, mert az ország 99 százaléka most már látja, hogy nem i^az az, amit ^állítanak, mert a tények [mondanak ennek •• es vilá­gos, Sogy amikor én az élet miniszterelnöke voltam, nem lehettem .és nem akartam a.halál miniszterelnöke lenni. /Viharos taps és éljenzés/ Az éle­tet szolgáltam, amelyet kötelessége szolgálni minden kormánynak a rendel­kezésére álló eszközökkel. '• ; \~}JJU<^t­- Ez a mai válság nem azonos .azzal a pénzügyi válsággal, amely az 1922/23. esztendőben volt ebben az országban. Az pénzügyi válság volt; az államháztartás sgvensuíya rendült meg, valutánk értéktelenedett el azok­nak a jóvátételi intézkedéseknek kövotk zményekepon, amelyeket a békcszer- • ződés előirt. Ebben az időben azonban a.mezőgazdaság mindent cl tudott adni. Abban az időben a szobából húzták ki az eladót a vevők, r mert r az cgősz világ­nak szüksége volt a mezőgazdaság cikkeire., Ma ezaa lálság egészon más ter­mészetű. Ma a gazda (£udja. eladni tcrménycJj^iCTogysom\ os hogyha eladja, olyan árat kap értük, rjne\Tymc uoTT^ga^résága tönkremegy. A/válsagnak ez a gyökere; ez a gazdasági válság. Az államháztartás egyensúlyának megingása, a bevételek csökkenése mind ennek a bajnak következménye. A bajt itt ebben a gyökerében kell, hogy tudjuk orvosolni s nem volra elegendő, hegyha csak pénzügyi eszközökét alkalmaznánk. De hiszen mi volt a miniszterelnök^első . tette? Az volt, hogy elment Rómába abból a célból, hogy Olaszország es Ma­gyarország gazdasági kapcsolatait erősebbé* tegye es megkezdte a tárgyalást az osztrák kancellárral abból 2. célból, hogy Ausztriában a magvai mezőgaz­dasági terményeket megfelelő aron eltudjuk helyezni. Ezeket az intézkedése­ket tormészGtcBon. követi majd az ő részéről a tárgyalások sorozata más álla­mokkal, Csehországgal és mindazokkal az országokkal, ahol a magyar termények elhelyezhetők. A biztos piac és a magasabb ár az. amire a gazdának szüksége van, ez^z, ami nélkül ebben az országban a jólétet holyreallitani nem 1G­szürik képesek. A mai'világban, sajnos, azt latiuk, hogy"a szabadakéraskcdcl-' mi iránynak vógo van. Láttuk : az ártok zlotokot a külföndön, StrGsaban, Londonban és Legutóbb Ottawában; Ottawában az angol birodalom/lhagyta^ a szaia^^rcr^cTelmi irányzatot A a védővámos irányzat torero lepett; itt az ftftgol birodalom ós annak tagjai közöt t olyan megállapodás lőtosűlt, hogy Anglia szív sebben vásárolja gyarmatain.ak nyvsrsterményeit, ha azok viszont 1 megveszik az angol ipar termékeit, , •' v y­1 ^••••^ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /TTnltf L k£v J K szekció

Next

/
Oldalképek
Tartalom