Napi Hírek, 1933. január/1
1933-01-14 [0290]
/Puky székfoglaló baszó da«. 1^ fol *atás./ -A közigazgatási bíráskodás eszméje lényegében tehát a jog eszméje, amely - mént minden uj eszme - lassan terjed "és termeli ki a maga intézményeit. Wlassics Gyula baré megállspatása szerint 1898-tól 1931-ig negyven.olyan törvényt alkottak, amely a bíróság hatáskörét kibővítette. A . pénzügyi szakot és az azóta meghozott ujabb jogszabályokat számbavéve, a' közigazgatási Bíróság'hatásköret tágító törvényes rendelkezések száma 67. Ez nyilván bizonyítja, hogy a jog eszméje mind" szé le sebb területen, mind mélyebbre .hatol .es nogy a törvényhozáson át megnyilvánuló közvélemény Ítélete szerint a közigazgatási Bíróság bevált s a közvélemény e bíráskodás 'körgnek kiterjesztését kívánja olyan irányban, hogy nemcsak az általános közigazgatási és pénzügyi, hanem . alkotmányjogi Kérdések is birói oltalmat nyerjenek. Ezzel ez a birOság mindinkább alkotmányjogi bíróság szerepét tölti be, amikor az egyes nem annyira mint közigazgatási 'jogsegélyt kereső alany, hanem mint közjogok alanya, állampolgár jelentkezik. - Azonban amilyen kívánatos és üdvös a Közigazgatási Birós.g hatáskörének megnövelése, eg oly szükséges a bir°sági szervezet megreformálása. Pótolnia Kell a tőrvény hozásnak azt a mulasztását,, amelyet ±896-tan elkövetett, amikor az érdemben döntő egyetlen fokú különb irOság rend szerét ékktatta törvénybe f szemben azzal a'javaslattal, an&ly egyúttal az alsófoku birOságck felállítását is tervezte. Ez n kérdés 1929. júniusában került a parlament előtt ismét szőnyegre, amikor is a belügymii•-•is ztert országos határozat utasította, hogy az alsófoku közi gdzgatási bíróságok felállítása tárgyában terjesszén elő törvényjavaslatot. Ennek a bíróságnak létrehozása most, több évtizeaes tapasztalat után, na-, gyobb eredménnyel biztat és a közfelfogás azért kívánja a Közigazgatási Bíróság hatásközének kiterjesztését, mer. a jogkereső közönség jo tapasztalatikat szerzett ' ' bíróságnál, - A KözigaZg-tási jogvédelem kiterjesztése azonban múlhat,t ianul szükségessé teszi a szervezet átalakítását .amelynek lényeget r öv ícen az alsóbiroságok felállításában, kell megjelölni. Ennek tobb feltetele van. Elsősorban is több bíróság felállítása szükség es// célszer a en lehetne peloaul a királyi táblák székhelyein, de ezektől függ^iemd ée nem "alkal mi* Oirákból, hanem állandó hivatásos birákböl megalakítani az ui bírósagokat, A birok között természetesen a birói és közigazgatási minősítésű birak fele-fele aranyát kellene megtartani. Ezek az alsófoku bírósagok gonaosan kiepitenao hatáskörükben szirtén csak kontentiozus ügyek.elbírálásával ioglaLkoznának , miután a diszkrecionális ügye.: természete kizárja a biroi elint e^st. Eredeti szervezeti törvényünlaieK azt az alapvető renc.szeret, hogy ne általánosításon htfeaí . felsoroláson alakulior. a bírósági ha 'Iskor , egyelőre továöira is sértetlenül fett kell tartani. Ebben a hatáskörben azután ezek az aslófoku bíróságok végérvényesen döntsenek, vagyis a jelenleei közigazgatási birpsag ne legyen számukra fel eobvitelí • l?JcW>*oí Ettől a rendszertől varja egyúttal a mai közigazgatási Bíró sá* tehermentesítését, amire fel té t le ül szücseg van. Meg kell font Dini r azt is, hogy a kisebb jelentőségű ügyeket nem keLlene-e egyes birak elintézése körébe utalni, ami gyorsítani es olcsóbbá tenné az ügyek menetet. Az ál alános racionalizálási célzó intéz ke a és ékkelkapcsolatban megöl óhatö lenne z alsóbiroságok felállítása anélkül, hogy az állam háztartásra ez túlságos tehertöboletet jelentene. , ., . , Ezzel egyidejűleg egyszerűsít mi kellene közigazgat ásrnK bonyolult fórumrendszerei is. Ekkén.r J biroság reform, szerves reszéyé válnék'a kőzkaZgatás egyszerűbbé és gyors .boa tételét célzó racionalizaiasnaK» . másfelől, hegy a közig, z^tási felső bíróság alkotmánybírósági jellege még inkább kidomborodnék s nen habozik fci;e le-teni, hogy $f - > 6t6 UWé«*»* ****** /Pol^atfea következik/
