Napi Hírek, 1932. december/1
1932-12-10 [0288]
Amidőn mindenkit hivunk, hogy vegyen részt a nagy nemzeti épitő munkában kérdezem indokolt-e a gáncsvet es? Azt hallottam barátaimtól, " hogy.egyes politikusok azt mondják, hogy figyelő állásban vannak és maguk is őrölnének, ha a miniszterelnök vállalkozása sikerülne. Kérdezem, hogy az ; aki ilyen figyelő állásban van• miért nem jön azzépitő munka támogatására? Cselekvésre és nem figyelő állásban lévő politikusokra van szükség. Ma nem "arra feli figyel.Wi.nUnk, hogy a cselekvő'hol tévedhet cselekedeteiben, hanoii melléje kell állni, hogyne tévedhessen. A Hemzeti Egyság Pártja nem abban látja hivatását, hogy harcot indítson a figyelő állásban.levő politikusok ellen, hanem abban, hogy minden körülmények kö* zött segitseh es^ámogassa Magyarország minisztere In okét N céljai megvalór sitásában. Fölszólították ezeket az úgynevezett figyelő állásban levő politikusokat, hogy siessenek, a miniszerelnök támogatására és a nemzeti egység megvalósítására. Sztranyavszky Sándor nagy tetszéssel fogadott beszéde után a közgyűlés kimondotta, hogy Szolnok városban-és varmegyében megalakitja a Nemzeti Egység Pártjának helyi tagozatait. Délután a Tásza-szál lóban közös ^ebéd volt, amelyen Borbély Györg: mondqtta^az első felköszöntőt a Kormányzóra. Herczeg Béla országgyűlési képviselő Gömbös Gyula munkásságára és egészségére Uritette poharát. A miniszterelnök a következőkben válaszolt a fel kösz öntőkre:, - Az én igen tisztelt barátom és régi harcostársam a nemzeti öncélúság gondolatáról beszélt. Nem általam megtalált ut ez, régi történelemfilozófiai megállapítás, hogy egy nemzet, amely független életet akar álni, amely jövőjet akarja kovácsolni, helyesen teszi, hogy első és megingathatatlan politikai hitvallásáizá avatja azt a gondolatoti amelyet a nemzeti öncélúság fejez ki. A hivő, sanyargatott emberi lélek istenhez imádkozik. A földönjáró ember, aki a maga földi életet be akarja igazítani egy rendszerbe, amely az összesség'javát szolgálja, bátran oaateheti Isten és sz ember közé magát a nemzetet, egy magasabb értelemben vett közösséget. ' Ez a közösség megérdemli, hogy imádkozzunk érte, bos'v műveliűk. erősítsük, gazjlagitsuk es útját egyengessük. Minél tehetségesebb egy nemzet, minél nehezebb földrajzi és történelmi adottságok között él, annál nehezebb számára megtalálni az igaz utat. Már a zászlóbontó$ilésen hangoztattam, hogy rendszerbe kell foglalni a magyar életet. Szent meggyőződésem, hogyha sikBrül egyszer mind^azt a tehetséget, erőt, lekiseget, fantáziát egybefoglalni, amely a magyar te le vényföldből sarjadt, akkor gy megtörhetetlen es leküzdhetetlen nemzetté alakulunk át. , , A nemzeti öncélúság'fő feladata tehát keresni a tehetsegeket és azokat rendszerbe foglalni. Tehetség alatt nem csupán a szellemi kapacitást látom, harm mindazon emberi tulajdonságok összességét, aaelyek igazán emberré, naggyá és erőssár teszik az embert. De mit er a tehetség jellem nélkül, mit er'a tehetség erkölcsi alap nélkül és mit er a kutar tás a tehetségek után, ha a vezető végeredményben nem lekkiismeretére ? hanem súgókra, intrikusokra, pretekciora, nagybácsikra és nap^nenikre hallgat. 11a a magyar karrierek kialakulását nézzük, Sokszor . latjuk, hogy nem a saját erejükből bontakoznak ki, hanem az említett ..eg^k, vagy másik tényező közreműködésével. A mankón járó tehetség soleem lenét a nemzet jövőjének kovácsát , , „ , , : : , .. ., • * A nemzeti öncéluságra különös tekintettel kell lenni akkor, amikor független nemzeti életet akarunk élni. Az elmúlt időkben Magyarország helyett Bécsben gondolkoztak. A nemzet elszokott áttolj hpgy mikére n képvisel je külpolitikai és belpolitikai érdekeit. Megörököltük • mindazokat a hibákat, amelyek annak idején'talán erkölos szamba mentek. Itt a negacio hibájára gondolok elsősorban. Ma már csonkasagumk ellenere önálló nemzeti életet élünk és alkalmassá tettük magunkat arra, hogy történelmi elhivatottaágunkat áiérezzük és átültessük ezt a legnagyobb eS a legkisebb magyar emberbe is. Legyen az bogárhátú haz, vagy barokkstllű palofe, mindenütt magyar nTkell élni. Magyar szellemre áhítozom en. Olyan magyar szellem után vágyakozom, amely erps azért, mert a magyar televényből sarjadt/mert magyar, mert keresi azt, hogy a magyar ero, magyar lelkiség mennyiben nyilvánulhai meg és.keresi azt ; hogy l^ő ezt ismét nem magáért, J