Napi Hírek, 1932. december/1

1932-12-10 [0288]

§ rest varmegye ioispanja vioes va-Liya . ü-yuxü. ui.-o, Kispest város nyugalmazott polgármesterét vármegyei tb. főjegyzővé ki­nevezte s egyben megbizta Kiskunfél egyház a város ügyeinek kivizsgálá­sával. Az uj tb. főjegyző tegnap tette le hivatali esküjét ./MTI/ §Szolnok, december 10. /Íiagyar Távirati Iroda/ A nemzeti egység pártjának zászlóbontó gyűlése déli 12 érakor kezdődött a szolnoki szinházban, amelynek nézőteret és karzatát zsúfolásig megtöl­tötte az érdeklődő közönség. Jóllehet erősen havazott, a hallgatóság nagy része a szinház előtti térare szorult ahová • megafonokon közve­títették a teremben elhangzó beszédeket. Gömbös Gyula miniszterelnököt, aki Borbély György fő­ispán és Sztranyavszky Sándor országoé elnök kíséretében érkezett, a vele együtt utazott képviselők -..;* \.: ..VÍ; rá_-;.v.«jtr.- :.y r j.új. «"•'.« társa%ában nagy lelkesedéssel fogadták. A szinház bejáratánál magyarruhás leányok csokrot nyujtootak át a miniszterelnöknek, valamint Sztranyavszky Sán­dornak és Borbély György főis pánnak. állandó lelkes éljenzés közben foglalta el helyet a mi­niszterelnök a szinpadon készített emelvéneyen, majd dr. Kiss Ernő felső­házi tag megnyitotta a zás lobontó nagygyűlést. Lelkes szavakkal üdvö­zölte Gömbös Gyula miniszterelnököt. - Vezérünk, - mondotta többek között - az a nép, amely ma itt összesereglett a város utcáin,a te tiszteletedre...; jött ide, hogy meghallgassa azokat a módokat és eszközöket, amelyekkel meggyőződésünk szerint az ország a mai nehéz elyzetből kivezet ető. Megfogtad az ország népét, amely tőled várja megváltását. Megújuló lelkes ünneplés közben állott fel helyéről Gömbös Gyula miniszterelnök és a következő beszédet mondóúta: —-» - Amikor néhány héttel ezelőtt - kezdte beszédét a minisz­terelnök - Misko con zászlót bontottam voltak, akik ezt a ténykedésemet"ki­fogásolták egyrészt, mert az ellenzék fellegvárának tekintik s>i.t Miskol­cot, másrészt . .1 mert vannak városok és megyék, amelyek az elsőbb­ség jogánál azt várták volna tőlem, hogy ott bontsak zászlót. Mint ma­gyar embernek, s különösképen'mint miniszterelnöknek nekem nem lehetnek első és másodlagos vármegyeim, én az egész nemzetnek akarok a vezére lenni, én az egész nemzetnek az ügyét intézem. Tehát akár a főváros- • ról, akár a ' kicsiny bogárhátú házakról van szó, mindig egyformán" f ondolok a magyar sorsköz ősségre,, s ha valahol országos körutamat ke&-" eni kellett volna, tulajdonkénen a legkisebb faluban kellett volna kez­denem, a kicsiny falukban, amelyekkel több évszázadon•• keresztül olyan keveset törődtek. Különös melegséggel fogadtak engem Szolnokon és én ezt szivem egész melegével viszonzom, hiszen politikai pályafutásomnak bölcsője ebben a vármegyében ringott. Amikor honvédelmi'miniszter let­tem és választhattam volna a különböző kerületek között, megtartottam kedves > tiszamenti abádszalóki kerületemet és ezt az elhatározásomat azzal indokoltam, hogy jó az, ha a vezető emberek közvetlenül a falu népével maradnak érintkezésben. - Az utóbbi években felpezsdülő élet hanyatlásnak indult és sokan keresik ennek okait, Magyar szokás szerint természetesen nem a viszonyokban, han.m az annakelotte bálványozott férfiakban . Ismerek olyanokat, akik tapsoltak Bethlen István grófnak, lelkesedtek ért*, sőt amikor én ellenzéki állásponton voltam vele szemben, kifogásolták ezt. Amikor csatlakoztam hozzá, természetesen ezt is kifogásolták. Nincs ugya­nis semmi Magyarországon, amit ne kifogásolnának, akár mit csinál az ember, szemtol-szembe rendszeres a kézszorítás és a dicséret, a másik szobában azonban megmondják azután, hogy ez is csak a régi utakon jár. /Folyt.köv./ H/Vi

Next

/
Oldalképek
Tartalom