Napi Hírek, 1932. november/2

1932-11-30 [0287]

Ezután a kultuszminiszter az egyezmény részleteit ismertette.Utalt arra. hogy a magyar kormány tüstént az államközösség felbomlása^után megtette az első lépéseket az Ausztriában levő közös, ' udvari és hitbizományi gyűjtemények magyar anyagának visszaszerzése, illetőleg tulajdonjogának biztosítása iránti. Az előkészítő munkálatokra, a jogigények tisztázására és kívánságaink elvi körvonalozására a kormány külön bizottságot küldött ki báró flassios Gyula elnöklésével, amely L>'22-beft fejezte be munkálatait. A konkrét lebonyolításra kerülvén a sor, az Országos Magyar Gyüjtecényegyetem keretében két szakbizottság alakult, egyik a levéltári-, másik a múzeumi- és könyvtári ügyekre vonatkozóan, az előbbi Csánky Dezső államtitkár, az" utóbbi Pejérpataky László államtitkár, múzeumi főigazgató olnöklésivel, akit halála után Petrovies Elek Szépművészeti Múzeumi főigazgató váltott fel e tisztében. E szakérte' bízottatok közvetlen tárgyalásokat kezdtek az osztrák kormány kiküldő ötéivel, de csupán a levéltári anyag tekintetében: sikerült 1926 tavaszán végleges megegyezést létesíteni, A múzeumi és könyvtári anyagból való részesedésűnk tekintetében a szakértők között az ellentétek áthidalhatatlan^ lévén, a két kormány döntőbíróság alakítását határozta el, amelybe Á magyar részről 1926-ban báró Sztepnyi József b.t.t., ny. minis ztert, osztrák részről Kienböok Viktor b.t.t. volt miniszter, delegálták. Egyidejűleg á< kultuszkomány Petrovies Eleket küldte ki szakértő koroanySözegŰl báró Szterényi r

elle. A két döntőbíró, mielőtt a döntőbiróság formális megalakításira került volna a sor, egyezségi uton kísérelte meg az Ugya2"?§gleg*.-s tisztázás^, s miután a magyar es osztrák szakértők 1927-ben* az elvi ellentetek kikapcsolásával előzetes megállapodást létesítettek, a magyar vonatkozású műtárgyak tekintetében, 1928-ban Luganoban feltételes egyezményt kötöttek. Ennek az egyezménynek a ratifikálását azonban a magyar kormány megtagadta, mert a múzeumi - ás pénztári tárgyak kiadatását a többi összes függőben levő pénzügyi és egyéb kérdések megoldásától tette függővé. Igy az ügy 1930 dece;.ber 31,-wel-a békeszerződés értelmében megalakított döntőbíróság elé került...' E bíróságnak elsősorban az osztrák kormány által emelt illetékességi kifogás felett kellett volna döntenie, mert az osztrák kormány a békeszerződésnek e tekintetben homályos rendelkezéseire hí- " vatkozva kétségbelvont a, hogy a közös és udvari javak megossfcis 'ban Ítélkezésre hivatott A

döntőoiréságnak a kulturjavak tekintetében is volna illetékessége. Mielőtt azonban e kérdésben döntés történt volna, a felek-Soldati elnök ajánlatára újból megkísérelték a békés megegyezést és: evégből a bíróság 1932 november 25.-án Velencében. - magyar részről Petrovies Slek és Alké r Kálmán kúriai bíró, osztrák részről több múzeumi és könyvtári szakértő bevonásával - értekezletre jött össze. Ez értekezleten sikerült a vitás kérdéseket tisztázni, s az egyezményt a magyar és osztrák dönt obirák november 27.-én" ala is i rt ák. Az egyezmény értelmében Magyarországiak véglegesen kiszolgáltatandó tárgyak első esoport jába\ 36 kézirat tartozik, íöztük magyar szempontból legjelentősebb a bécsi udvari könyvtárban őrzött magyar történeti és jogtörténeti források sorozata, köztük II. Béla király Névtelen Jegyzőiének Öesta Hungarorum-^a. a Nagy Lajos király könyrtára, számára készült és diszes miniatűrökkel ékesített'Képes Krónika Kézai Simon mester krónikájának legrégibb kézirata, Szerémy György pl. századi krónikája, a . - forrás-kritikai szempontból nagy fontossággal bírd úgynevezett icephalus~Kr<Snika, II. Ulászló számadás könyve, a Magyar törvénytár két legrégibb kézirata, a Turóczi Kódex és az Ilosvay-Kodex.'a Verbőczi Tri pártit urnát -kiegészítő és.átdolgozó Quadripartitum XVI. századi kézirata, egj^gy évkönyvi bejegyzéseket tartalmazó" esztergomi Breviárium és Kalendárium, Szamosközy János történeti müvének kézirata és Kovachich Márton György két kézirata. A nyelvemlékek közül hazakerülnek a legrégibb mag yar szerzetesi szabályzatot tartalmazó Birk Kódex és a Xy. századból származó legrégibb magyar bibliafo rditás, végül a magyar olosszákat tartalmazó Sermones de tempore, /Folyt.köv./ *