Napi Hírek, 1932. november/2

1932-11-26 [0287]

§Debrecen, november 25. A debreceni királyi Ítélőtábla pénteken és szombaton délelőtt tárgyalta Tarnay Miklós miskolci tiszteletbeli főszolgabiró és testvérbátyja Tarnay Gyula nyugalmazott,huszárszázados bűnügyét. Tarnay Miklóst a miskolci királyi ügyészség nyolc rendbeli hivatali sikkasztással és okirat hamisítással Tarnay Gyulát pedig hamis tanuzásra való rábÍrással vádolta. Az ügy hosszú időre nyúlik vissza, Tarnay Miklós 1922-ben vette át Borsod megyében a kihágási osztály vezetését. Az osztályban 18.000 akta várt elintézésre. Evek múlva sikerült a hatalmas-restanciát ledolgozni, úgyhogy már csak 45 darab volt elintézetlen. Több helyen azonban nem futottak be a kihágási pénzek és ezért 19 27-ben vizsgálatot indítottak a kihágási osztálynál. A vizsgálat során 402 pengő hiányt állapitóltak meg. Azonkívül megállapították, hogy Tarnay 1500 pengét kölcsön adott a hivatalos pénzekből és rá jötté: egyéb szabálytalanságokra iá. A megfeszített munka időközben annyira felőrölte Tarnay idegeit, hogy szanatóriumba voönult és ott tartózkodása <jlatt» ' ' minthogy nem tudott számotadni dolgair.l, elvesztette állását. 1929—ben Tarnay Miklós hazaérkezett é s az ekkor :* foganatosított kihallgatások alkalmával egyik hivatali alkalmazottia""!Pásztor Margit azt adta elő vallomásában, hogy Tarnay Miklós és bátyja, Óvoda hamis tanuzásra akartok őt rábimi a 400 pengő hiánnyal kapcsolatban. A miskolci törvényszék a"múlt év nyarán három hétig tartó tárgyalás után ítélkezett ebben az Ügyben. Tarnay Gyulát felmentette a hamis tanuzásra való rábírás vádja alól, Tarnay Miklóst azonban h'ctlen kezelés miatt tiz hónapi fogházra ítélte. A • debreceni Ítélőtábla ". l pénteken a bonyodalmas ügy iratait ismertette, és szombaton folytatta a tárgyalást. Szentmihályi Jenő dr. védő a bizonyítás kiegészítését kérte és igazolni kívánta, hogy Pásztor Margit bosszúból jelentette fel a két Tarnay-testvért, mert Tarnay Miklós bizonyítani akarta, hogy Pásztor

_ Margit is hivatali sikkasztást követett el. Kérte a bizonyítás kiegészítését abban az irányban is, hogy a vizsgálat tartama alatt fontos okmányok és bizonyítékok tűntek el a főszolgabírói hivatalból. A bíróság a bizonyításkiegészitést elutasította. Ezután a perbeszédekre került sor. Jeney Gábor főügyész vádbeszédében azt hangoztatta, hogy Tarnay Mik klós nem hűtlen kezelés vétségét hanem hivatali sikkasztás bűntettét követte el. Dr. Szentmihályi ügyvéd hivatkozott a miskolci'törvényszék megállapítására, amely ítéletében leszögezte, hogy hiány a hivatalos pénzkezelésnél \. nem is volt, sőt Tarnay Miklósnak voltak követelései a hivatallal szemben, mera pénzt adott kö£csön a hivatalnak. Az utolsó sző jogán Tarnay Miklós azzal védkezett, hogy a vizsgálat'ide jén teljesen össze volt roppanva, elvesztette emlékezőtehetség, sőt a v nevét sem tudta megmondani, amikor megérkezett az egyik külföldi szanatóriumba. jöélután egy óra tájban hirdette ki Ítéletét a királyi ítélőtábla. Az Ítéletben a tábla megváltoztatta a miskolci törvényszék Ítéletének minősítését és nem hűtlen kezelés vétségében, hanem hivatali sikkasztás bűntettében mondotta ki bűnösnek Tarnay Miklóst és azért őt a: nyomatékos nagyszámú enyhítő körülmény ' figyelembevételé vei tiz hónapi börtönre ítélte. Tarnay Miklóst és Tarnay Gyulát a hamis tanuzásra való rábírás vádja alól a tábla felmentette. Az ítélet indokolásibal a királyi tábla megállapítja, hogy Tarnay Miklóst a hivatali sikkasztást azáltal követte el, hogy a hivatalos aénzből 1500 pengőt kölcsön adott. Az ítélet ellen a vád és a védelem semmisségi panaszt jelentett be a kúriához.MTl/ Kö/Vi