Napi Hírek, 1932. november/2

1932-11-16 [0287]

/Berzeviczy beszéde a Volta-alapítvány történelmi kongresszusán. Folytatás/ A legyőzött és megcsonkít o-t országok már megcsonkításuk által szenvedett súlyos veszteségek után adósságokít 1 és úgynevezett reparációkkal terhelve, megnyomorítva, megfosztva előbbi gazdasági összeköttetőseik előnyei.ől, most azzal a roppant nehaz feladattal találják magukat szembe liitva. hogy megcsökkent"erőikkel fenntartsák, illetőleg visszaállítsák legalább azt a kulturális pozíciójukat, amellyel a háború előtt birtak. Nehéz feladót ez^ majdnem lehetetlen és mégis teljesíteni ke lett, de roppant megerőltetés és áldozatok árán. Itt a szóaofc kiterjeszkedik különösen Magyarországra vonatkozólag azokra az alkotásokra es reformokra, amelyek különösen a szellemi kultúra terén főkép az elhunyt Klebelsberg gróf kultuszminsizter érdeméből az utóbbi tiz év alatt létrejöttek s megemlékezik arról a nagy segítségről, amelyet a szellemi törekvéseknek a társadalmi erők is nyújtottak ugy nálunk, mint Németországban. A háború óta különösen a technikai tudományok terén uí, nagy lendület mutatkozik-e^pedig főleg a légi közlekedés torén valóságos világversenyt idéz olo, bár sajnálatos áldozatokat is követelt. Olaszországban a győztes fascizmus megteremtette a tudományok müvelésének egy uj intá menyet, az olasz királyi akadémia alakjában, amelynek vendece a jelen kongresszus is és amelynek élén ürömiéi ós hódolattal üdvözöljük mindnyájan a nagy Marconit, aki a maga személyében képviseli az európai technikei haladásnak egy egész korszakát, iz a gyűlölség, amely a hadviselő nemzeteket a hacoru alatt és után szétválasztó!ta, lassanként apadóban van. Történt kodeményezés a nemzetek szellemi együttműködésének hathatós '-\v\m' megújítás ár a is. G-enfben a Nemzetek Szövetsége keretében egy bizottság, Párizsban egy intézet szolgálja ezt a célt,, de egyelőre e téren még tulsok a statisztika és a levelezés s aránylag csekély a gyakorlati eredmény. Mindent összevéve, nem osztja sem azt a nézetet, amely tekintettel a beállott nagy pusztitásra, a rnyugati civilizáció bukásától fél, amelyet Spengler már a háború előtí megjósolhatni vélt, sem azt a nózete*

; amely életünk.iek és kultúránknak gyökerestől újra kezdóiét tartja a jövő feladatánál:, aszerint az elv szerint, hogy "novus ab integro saeculorunr nascitur ordo". Sőt ellenkezőleg^nem . szabad elszakadnunk a h

;

boru előtti világtól, amelynek alkotásaira még nagyon soká rá leszünk utalva a kultúrában, annál inkább, mert amit azokból leromboltak, az ritkán lett méltóképen ujjal pótolva. >f.^JkÁ^K Kétségkívül sok tanulságos menthetünk a háborúból s annak következményeiből, de ne feledjük el azt se, ami a háborút megelőzte. Az Isten csak egyszer teremtett egy világot, hiába várjuk, hogy most egy ujat teremtsen. A.régi világ meg fog maradni a háború után is ós ép ugy me marad épen, szilárdan a régi E-iropa is, a sebek dacára, melyeket rai*ta a háború ütött s amelyeket a béke kuruzslói nem tudtak meggyógyítani. Hiába-akarunk egy uj világ kizáróla os részesei lenni, nem tudjuk elfeledni a multat. A mult ól bennünk és él körülöttünk; a regi Róma másfélezer óv előtt meghalt s azért mégis ma életteljesebb, mint valaha,-a mai Itáliában, korszakunk legnagyocb államférfiénak elgondolásában. ^Ebben az Olaszországnak nevezett európai mikrokosmosban látjuk az európai kultúra három évezredre visszanéző nagyszere fejlődését, amelyndk gyökerei, századokra nyúlnak vissza, amoly olyan mély, oly szilárd, oly szervesen fejlett,^hogy azt nemcsak le nem dönthetik, de meg sem ín§

áthat iák a beállott változások s^ezért meggyőződésem szerint Európa elyzete, értéke ós szerepe a világban a háború után sem fog lényegesen ' változni, meg fogja tartani a maga elsőbbségét az egész világgal szembon, kivált ha lesz elegendő ereje a békeszerződésekben elkövetett hibák ^dj^tevésáre.