Napi Hírek, 1932. november/2
1932-11-20 [0287]
§ A Magyar i'ásriiati Iroda jelenti: A néhai Nagyatádi Szabó István szobrának leleplezési Ünnepélyére az ország minden részéből a fővárosba sereglett kisgazdaküldöttségek vasárnap délután 4 órakor az ' nemzeti egység partjának Eszterházy-utcai klubhalyiségében gyűltek össze, hogy üdvözöljék Gömbös Gyula miniszterelnököt, A párt helyiségeit a szorongásig megtöltötték a kiküldöttek, az ország minden vármegyéje s 3714 községe képviselve volt. Négy ára után pár perccel lépett a nagyterembe Gömbös Gyula miniszterelnök Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter, Hóman Bá- ' lmt vallás- és közoktatásügyi miniszter, Sztranyavszky Sándor pártelnök, dr. Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkár, dr. Marton Bela országgyűlési képviselő és dr, Antal István miniszteri tanácsos, a miniszterelnökség sajtóosztálya vezetőiének kiséretében, Szűnni nem akaró viharos él-" jenzés töltötte meg a termet. Az egybegyűltek nevében élőbb Palkovics Lágzé 10, Esztergom-Komárom vármegye alispánja, majd Karlovics József nagyatádi kisgazda üdvözölte Gömbös Gyula miniszterelnököt, aki válaszában, többek között ezeket mondotta: - Amikor e termekbe jöttem, az volt az érzésem, hogy fe nyőerdőbe megyek. Csupa szép szál ember, a magyar földnek sarj Mása,K\j ... A magyar kisgazdntársadalmat olyannak í^tiápm, mint a fenyőerdőt, amely dacolni tud a viharral s egyszersmind dísze nemzetének* ' \£oMka-toHstf - A 11-testvéretek vagyok, hazug szó, vagy csalafintaság el nem hagyja ajkamat. Valamikor, amikor az országot bejártam, állandóan hangoztattam hogy a magyar kisgazdával nem szabad az uri huncutság leplében'érintkezni,a magyar ídsgazdatársadalom, amely a legreálisabb munkát végzi, a földet túrja, méltán elvárhatja a nemzet vezéreitől, hogy őszinték legyenek hozzá, még ha keserves tényeket is kell megállapítani. Az én jelszavam: becsületes eszközökkel, őszinte szóval! A nemzeti egységet hircetem s ennek tengelyében a magyar kisgazdatársaealom áll, awaö^eLi együtt harool- 1 tunk a frontokon s/aMtyre épit m kell a nemzetet, amikor a.béke éveit éljük. _[4tM,(/í<aicAaw- J Hirdetem, hogy a társadalmi osztályok között nem engedek válaszfalakat emelni. Nem a felső tizezer és nem az alsó tizezer politikáját]_ Hirdetem a józanság politikájáét minden társa-almi osztálynak, mert szent hitem, hogy sorsközösségben elünk egy évezrec 1 óta s a kivezető utat csak akkor találjuk meg. ha a sorsközösség gondolatát felismerve a társadalmi osztályok között meg meglevő válaszfalakat lebontva, egészséges várkeringést engedünk a nemzet testébe, ^CncLg, - vslaliányszor nehéz viszonyok vannak,"} megjelennek az őrdögök és szenvedélyeket gyújtanak. Megjelennek azok, akik azt mondják, hogy én nem a gózanság politikáját akarom hirdetni, hanem - ismerve az egyenek bajait - ezeken kor sztul nozzá fogok férkőzni a szenvedélyekhez. Ne felejtsétek ol az 1918-as időket, anikor a szenvedély politikája, uralkodott s nem hozott mást mint rombolást, éhezést és felfordulást,TÍbí^^7y^-^^^ - Amikor a kormány a revizió gondolatát felvetette, nyiltan és őszintén azt akartuk hangsulyozrá., hogy vegyék tárgyalás alá" azokat a bé ke szerkődé seket, amelyeket ránk'kényszcritettek, állapítsák meg, hogy ' olyan atnaiszférában szülöttek ezek, CDikor we&*?\. nem ismertek bennünKet.Y t .. ' • .«* .. ' " '.• •. A békerevizió gondolatát "gazéaságilag is alá kell támasztani, mert gazdaságilag egységes nemzettesteü bontottak szét s a csonka országlssak nehezen tud vergődni a mindennapi élet bajaiban, Ugy látom, megértő és halló f lekre találtam,^^riuxjtr ^Va^^«^l^cAX2^tt^- Amikor megnéztem mindazokat az adatokat, amelyek gaz^ dasagi^érdeséinB , i rá kellett Wtnom arra az egyszerű tételre, hogy ha van terményeink számára piac a külföldön, megvan a megélhetés belföldön. Nem ké j lázasra mentem Rómába, hanem azért, mert úisz'o el etemet akartam tenni annáijáz államférfiunál, aki elejétől kezdve maeáénak vallotta a magyar ügyeimért meg akartam mondani, hogy mi a baja nemzetünknek. Megértéssel fogadták előadásomat, amiko r megállapitottam, hogy rajtunk csak ugy lehet segiteni, ha mezőgazdaságunk talpraállása érdekében Olaszország is'jobban kinyitjaLkapúit. Ezzel jöttem haza s most is azért érkeztem kéévé, mert az oszt ráK szövetségi kancellár jirxal targyaltam }s "az osztrák kekereskedelemügyi miniszter; úrral./ Előttük i s hangsúlyoztam, hogy a kölcsönösség alapján kell keresnünk a gazdasági érintkezést, hogy Ausztria 'számunkra mezőgazdasági piacot jelent, .amelynek megszerzését és-kimüvelését ^•f eladat ónnak tekintem^ £r &^m^rvy &én& tLvtt'&s /tfolvt. VÖV . ?