Napi Hírek, 1932. november/2
1932-11-16 [0287]
§ Haich Károly udvari tanácsos, a Győr-Soproh*Ebenfurdti Vasút vezérigazgatója, most ünnepelte szolgálatának ötvenéves jubileumát. Ebből az alkalomból Samarjay Lajos államtitkainak, az államvasutak elnökének vezetésével a Magyar Vasúti és Hajózási Klub és az egész magyar vasutas- és haj őstársadalom képviseleteben küldöttség üdvözölte a jubilánst, akinek átadták a Magyar Vasúti és Hajózási Klub ajándékát , Berán Lajos sikerült plakettjét * Haich Karoly meleg szavakkal mondott köszönetet az ünneplésért./ MTI./ JLt/ÍJ "**••?"*—————— § Az Országos Társadalombiztositó Intézet közli: Egyes lapokban a rokkantsági, özvegyi és árva járadékok fizetésének megkezdéséről oly tudósítások jelentek meg, amelyek félreértésekre • adnak alkalmat. A biztosítási igényt szerző munkavállalókat irdeklő tényállás a következő: Az öregségi é, s rokkantsági biztosítási ág- járadékainak nyújtása nem november l.-en ;veszi kezdetét, hanem már az 1931. év folyamán megindult azáltal, hogy az Intézet járadékmegállapitó bizottsága a múlt év november havában mindkét szemére megvakult egyén részére rokkantsági járadékot állapított meg. Az 1932. év folyamán teljes megvakulás cimén már több ujabb járadékmegállapitás történt, amely járadékok kifizetése állandóan folyamatban van. A járadékok folyósítása azonban-ez ideig csak szük körre szorult, mert a törvény az 1932. évi november l.-e előtt rokkantsági járadékok folyósítását csak legalább 100 heti biztosítási viszony betöltése után bekövetkezett teljes megvakulás cimén tette lehetővé. Az 1932. októbei? 31.-e után a járadékban részesülők köre jelentékeny mértékben tágulni fog. ami azonban nem jelenti azt,'hogy minden biztosított, illetőleg hozzátartozója járadékban részesíthető. • t Az öregség, rokkants ág ? özvegységés árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928;XL.t.c. ugyanis a biztosítás szolgáltatásaira az igényjogosultság megnyílását bizonyos várakozási időhoz köti. A várakozási időre vonatkozó törvényes rendelkezések azt jelentik, hogy csak bizonyos ideig tartó'biztosítási viszony letelte után lehet járadékra igényt támasztani. E rendelkezések általában hasonlítanak a magyar jogéletben közismert azokhoz a szabályokhoz, amelyek értelmében a nyugellátás folyósításához legalább 10 évi szolf álat szükséges. Az öregségi és rokkantsági biztosítás azonban a váraozási'idöt a biztosításra kötélezetljre jóval rövidebb időben szabta meg, mert már 200 hetes várakozási idő leteltével - a törvényes feltételek /rokkanttá válás , elhalálozás/ bekövetkezése esetében rokkantsági, Özvegyi és árva jár adékra igényt lehet támasztani. Az Országos Társadalombiztosító Intézet nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény csak 1929. január 1.-én lépett életbe, a felsorolt jára|dékokra tehát csak azok szerezhettek ííényjogosultságotj akik 1929. január 1. óta 1932. évi október m 31.'-éig megszakítás nélkül biztosításra kötelezett munkaviszonyban állottak. Keresőkép tel ms éggel járó betegségben töltött időből a várakozási időbe évente legfeljebb 13, összesen pedig az özvegyi és árvajáradék megállapításánál legfeljebb 100, a rokkantsági járadék megállapításánál pedig legfeljebb 50 hetet szabad beszarni tani. Akik az öregségi járadékra jogot adó 65 éves életkort be- r töltötték, ezido szer int járadékban csak akkor részesíthetők, ha 1929. január K '. 1.-től 1932 . okt óber 31.-éig - legfeljebb a fentebb emiitett kisebb betegségi megszakításokkal - szakadatlanul munka viszonyba! állottak és ez idő eltelte után váltak keresőképtelen rokkantakká. Özvegyi és árva járadék is csak azok részére folyósítható akiknek férje, illetőleg atyjuk 1932. október 31, -e után hunyt'el és elhalálozása előtt a 200 hetes várakozási időt teljesen betöltötte. Ipari munkavállalók özvegyei azzal a feltétellel igenyelhetnek járadékot, ha 65 életévüket már betöltötték, vagy keresőképtelen rokkantak. L ' L ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció
