Napi Hírek, 1932. november/1
1932-11-08 [0286]
/Papén nyilatkozatának . folytatása./ Nyilvánvalóan nem i^ akart, mert a neve nem is békeszerződés. Bevezetőjében hiányzik az a szokásos kívánság, hogy mostantól kezdve béke és barátság uralkodjék az eddigi hadviselők között. Eredetileg előzetes szerződés nek tervezték és reviziós záradékot tartalmazott, amely valamennyi renlelkezésére érvényes. Nemcsak a német, hanem az európai politikának is célja kell hogy legyen , hogy azokat a rendelkezéseket, amelyeket kényszerrel erőszakotiák ránk, oly megoldásokkal pótolják, amelyek valamennyi érdekelt szabad mérlegeléséből származnak. Ebben minket támogatni kell és megértés selkell fogadni törekvéseinket, mert sem fegyverkezéssel, sem fenyegetésekkel nem engedjek magunkat örökre olyan megoldásokhoz kötni, amelyeket erőszakkal kényszeritettek ránk, UtuxOk a békés megegyezés útja lesz. Mi Iooaraöbao erre az útra léptünk, Lausanneban folytattuk és tovább fogink haladni rajta, hogy egész Surópa felett megteremtsük az uralmát azoknak ' a nagy elveknek, amelyekben bizva 1918-ban letettük a iegyvert, A világ gazdasági világa csak ezért ölthetett ilyen katasztrofális julieget, mert a nemzetközi eladósodás és áruforgalom akadályai köl csönösen éreztették káros kihatásaikat, A lcusanaei értekezlet a probléma egy részét kétségtelenül szilárd alapra helyezte és ezzel megnyugtatólag és tisztitóan hatott, 1 kancellár ezután hangoztatta a világgazdasági kon ferenoia nagy jelentőségét, a világgazdasági helyzetének javulása szempontjából. L vezető államiérfiakhak : . felelősségük buadátáboa kell lenn lök. Xz európai gaző ság sohasem jut nyugvópontra é s sohasem lepje meg vüágzásának biztos alapjait, ha nem válik valósággá az egységes es bék^s népközösség ama koncepciója, : melyet a kancellár a német politika v.igső cóÍján:k jelölt meg. Ezt a végső célt sohasem lehet elérni, ha a népek egyenjogúságának és önr end clkozés i jogának nagy alapelveit nem ismerik cl.és nem viszik keresztül minden téren. Az általános leszerelésrevonatozó igényünk megrendít hetet Ica alapja c elekéccteinkn^k. Ebből az alapból kiindulva itelünk meg minden tervet, amelyet elénk térje sz tőnek, A kancellár ezután kijelentette, hogy a biztonságra és leszerelésre vonatkozó francia tervről nem nyil tkozhatik, sert csak az első benyomásokról van szó, hiszen a tervből eddig ínég igen kis rész ismeretes, A francia kormány nyilvánvalóan abból indul ki, ho gy a tényleges összehasonlítás alapjául csak a különböző országok azonos hadseregszervezete és_azonos felefegyverzése szolgálhat alapul. Ez az álláspont nagy haladást jelent. Elvitathatatlan, hogy amennyiben sikerül valamennyi hadseregnek tisztán defenz iv jelleget adni, döntő lépéssel haladunk előre a lelki leszerelés és a világ megszabadítása utján. Valamennyi nép egyenlő biztonságát csak egyenlő felfegyverzését azonos véderőrendszerrel lehet elérni, amely rendszer figyelembe veszi a-határok hosszúságát és sérthetőségét, valamint a szomszédok népességét, A német kormány, amely a békét akarja, mert a világ egy népének sincs akkora szüksége a béke áldásaira, politikáját az igazi általános leszerelés szempontjának rendeli alá. Minden intézkedést üdvözöl, amely a védekező erőt a támadó erővel ellentétben erősiti és Németországnak a jogegyenlőségre és egyenlő biztonságra vo natkozó igényét megvalo s i tja. Nem fogunk azonban közreműködni a leszerelé si értekezleten, amig nem tudjuk, hogy mit hozhat nekünk, ^Azok az államíérfi ak, akik Lausanneban a jóvátételek végét jelentő szerződést megkötötték, köteleztél: magukat, hogy a a többi függő kérdésben is e szerződés szellemében járnak el, Németország elvárja, hogy hivek maradnak ehhez az Ígéretükhöz. /MTl/ Ha/Vá ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Kszekció
