Napi Hírek, 1932. szeptember/2
1932-09-25 [0283]
/ Erzsébet kixálynd-emlátaatt leleplezése. 3. folytatás./ És messze ha" lik a múltból amak a nagy magyar államférfiú'nak a taausaguétele is, aki tömjénezni sem nem tudott, sem/nem akart é/W-v*' Szilagyi Dezső, amiden az országgyűlés élén hatalmas szózatában tolmácsolta a nemzet noooíatst az uralkodópár előtt ia arról a Lolki egységről szólott, amely király ós nemzet között a koronázás közjogi tényét betetőzi, ugy emlékezet, meg lelkes hódolattal Erzsébet királynéról mint akit ezért ; ,a nemzetnek soha nem szűnő hálája és kegyelete környez". Igazmondásra berendezett nagy magyar lélek hervadhatatlan koszorúja ezlmogáiosőUlt királynénk emlékezetén. íu m*til#tHoiot A nemzet sejtelme, amellyel Erzsébet királynét reménykedve szivébe fogadta, ime, valóra valt: az orezág sorsának jobbrafordultá» baa, virágon boruló, gyümölcsöző uj korszakának kibontakozásában méltán latra :J az ország ióságos nemt / jenek" - ahogy az ország yttles nemezni szokta - az áldott keze nyomát, Nem csoda, nógy az uj életre kelt nemzet a legendás szépséeü, es angyali jóságú királynénak tulajdonított azután minden örömet, ami érte, minden oltalmat, ami veszélyt háritott el felőle. Segiiő, gyámolító kezét,kicsiny és nagy, egyes és nemzet szüntelenül érezte. Se szeri, se száma a gyönyörű törteneteknek, amit róla feljegyeztek, és ma is regélnek* róla aki soha sem politizált, de hü magyarjainak gondját mindig anyai szivvc-1 viselte. Számtalan legendánál, minden egyéb igaz történetnél többet mond, mert mindent elmond a királyné három megnyilatkozása. Két bensőséges vallomás és ,egy . ár: fejedelmi cselekedet. A koronázó országgyűlés küldöttségének mondóttai !I Áldom az isteni Gondvisölést, hogy ezt a magasztos percet meaélnem engedte*" Is a küldöttség minden tagja könnyekig meghatva érezte, ho-y őzökben a szavakban az anyai gondviselés magasztos öröme müvének betetőzése, küldetésének betöltése felett utánozhatatlan őszinteséggel nyilatkozott meg. A fejedelmi cselekedet x amelyhez fo hatót csak mélyen érző; szorosan Bgytt térzŐ női sziv incithat el, a koronázást nyomon kötte. A koronázási., ajándékot a királyi pár- Erzsébet óhajtása szerint - a szabadságharc dicső honvédéinek özvegye', és árvái javára ajánlotta fel. Az aradi Golgotha árny i felett igy diadalmaskor.ni csak az volt képes, aki a múltba is magyarként élte be magút. A harmadab megnyilatkozás, amely tem a,nyilvánosság: előtt f • hangzott el, a királyné v. Ióságos szrelmi vallomása hűséges nemzete iránt. A történelem egyik iaei^-óráig felhős napján röppent el az idősebb Andrássy előtt a királynői ajakról a ,'a : r.:felségesen emberi szó: :! 3?áj az is - mondotta, - ha másutt rosszul mennek a férjem dolgai, de ha íWyarországon mennek rosszul, az engem megöl 71 . Valóban, igazán egész szivét adta mm künk, annyiszor árva magyaroknak Erzsébet krralyné. Hosszú és ^egyetlen emberöltő telt el azóta, hogy felette megkondult egész Magyarország összes templomaink minden aarangia. A világon szinte minden megváltozott, azóta, de még ma is viritaaak a hala és szeretet mélységes mélyen gyökerező virágai és a^egendákát is tovább szövögeti a multak szép emlékein merengő nemzeti kegyelet. Cfrjsééeé* Tavasszal, amikor uj remények fakad, ak, ősszel, amikor vigaszra var a hervadó lélek, ott suhan el a legendák sudártermetű lovasába gödőllei lankán. Megdobban a magyar'föld, a magyar sziv a boldog békeidők fájdalmasan édes emlékei alatt. Száguld a lovas, keresi ő is szüntelen, amit valamikor egyszer ő varázsolt ide erre a mákföldünkre, keresi a boldog Magyarországot* . ,, , ia itt tűnik fel előttünk merengő alakja: marvanyszentelvben aranyszobor. Hála. hűség, hódolat emelte. A nehéz ivek, mint sötét jelenünk su]ga»goa.QÍa beárnyékolják, de kiragyog velőié az aranyszobor: a mult fénye és a jövő Ígérete. Es amig ivein at beözönlik'a szivek királynéjához a szeretet melege, k'árad a szentélyből a r.. -yogót anul3ag a boldog békességhez is három dolog keli: szeretet, szeretet, szeretet! /Folyt.köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. szekció
