Napi Hírek, 1932. szeptember/2
1932-09-24 [0283]
§ Az Erzsébet királyné-emlékmű holnapi leleplezése alkalmából az ország valamennyi megyéjéből egy-egy zsák földet hoztak fel Budapestre. Ezt a földet az emlékmű körül létesitendo A park céljaira fogják felhasználni./M.T.I./ (y*ÍYEt.4¿3) § A kereskedelemügyi miniszter Szűcs Emma/tóalmási m.kir.postamesternőnek ötvenévi hü és buzgó szolgalatáért elismerését fejezte ki./M.T.I./ § A földmivelésügyi miniszter Baly Kálmán fejérmegyei, Bajor íózsei, Piala Nándor, Dósa Pál, Kovács Sándor, Tibold Frigyes. Dömötör Pal, Gaal László, Höffer József dr, és Czibulka Gyula pestmegyei, Heffler Ferenc zalamegye1,^Csefalvy Rezső jásznagykunszolnokmegyei, Vórtessy Tivadar borsodmegyei gazdasági tudósítóknak a termésviszonyokra vonatkozó tudósítás pontos teljesítéséért elismerő oklevelet adományozott./M.T.I./ § A belügyminiszter rendeletet adott ki, amely kimondja, hogy az insóg enyhitósére irányuló hatósági tevékenység köreben^szoptember l. 7 otől íydo,augusztus vógóik szüksogmunkát végzfi egyének.betegsogi os baleseti, valamint öregségi, rokkantsági, özvegyscgi ós árvasági biztosítási kötelezettsoge szünetel./M.T.I./ § Schőn János, a német birodalom budapesti követe, ma ünnepélyes formák közt nyújtotta át Lukács György volt közoktatásügyi miniszternek, a Magyar Goethe-Társaság elnökének/a Hindenburg által adományozott arany Goethe-emlékérmet. Lukács a Goethe-Társaság tisztikarának jelenlétében fogadta a követet. Az el hangzott beszédekben a magyar-német rokonszenv cs a magyar-nemet kulturális kapcsolatok bensőséges volta hangsúlyozottan jutott kiFejczosre. A Goethe-omlokórmet Hindenburg birodalmi elnök a Goethe-centenárium alkalmából alapította. Magyarországon Lukács Györgyön kivül meg Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke részesült ebben a kitüntetésben./M.T.I./ :: Aachen, szeptember 24. /VTolff./ A brüsszeli átoile Belge közli berlini tudósítójának dr. ¿che iákemann szociciloemokrata birodalmi gyűlési kénvisel evei és volt birodalmi miniszterrel folytatott beszélgetését. ScheiHemannak a versaillesi szerződés a Iái rés a alkalmával tanúsított elutasitó magatartásához kapcsolódva a tudósít* azt a kér-, dést vetette fel, vájjon jobb lett volna-e Németországnak, ha kereken elutasította volna a békeszerződés aláírását. • á kérdésre válaszolva Scheidemann. dr. meg egyezte, hogy az akrkori német kormány annak idején titkos okiratot kapott, amely szerint a francia csapatok, ha a szerződést alá nen ir ják, megszállták volna Kásáéit és előnyomultak volna a kfeser vonaláig* Bajorországot és a Rajnavidéket á/eez akitottákvolna a birodalomtól es felmentették volna minden jováté teli "teher alél. Akkoriban arról volt azo, hogj a-német birodalmat megmentsek és ezért kellett a német kor menynek engeenie, A mostani leszerelési kérdéeréfáttérve, Scheidemann dr. — kijelentette, hogy a német szociáldemokrácia is igén*li Németország számára a fegyverkezés kérdésében az egyenjogúságot; közötte és a Papen-kormány között etekintetben csupán az eliáráa moojában v:n különbség. Nem szab ö azonban elfelejteni, hogy IJéme törsz ág leszerelésének bizonyos mértékben az általános leszerelés kezdőiéné gének kellene lenn^-áe; Németország szamára más nem is nyújt biztonságot, ellenkező esetben attól kell félni, hogy Neme tor szaggá felfegyverkezee kérdésében csatlakozik a többi állam felfogásához, »égp} fokon Németország nem tö'fekszik sem^ mi egyébre, mint ugyanarra a mozgási szabadságra, amely a többi európai államnak me gv a n./MTi./
