Napi Hírek, 1932. szeptember/1
1932-09-14 [0281]
/$3-as bizottság ülése. IV. folytatás./ Mint fenntartom ma is. hogy a közigazgatás radikális átszervezése nélkül' a közterheken nem lehet kőanyiteni, fenntartom azt is, amit a budgetbeszódemben nond.ottam, tudniillik, hogy a 806 milliós budget nem volt reális, mert akkor, amikor a budget készült, természetesen az akkori viszonyok fegyelembevételével kellett azt összeállítani« Már akkor mondottam,,hogy valtozhatik a budget helyaete, ha a gazdasági életbai kedvezőtlen ralto- ' zás történik, vagy ha olyan váratlan kiadások számára kiváltatnék fedezet, amelyéket a budset-ben nem vehettem figyelembe. A mai helyzet is azt mutatja, hogy a költségvetésileg előirányzott kiadások előreláthatólag fedezetet ny érhetnek, ha az adózók képesek és készek kötelezettségeik teljesítésére. Sajnos, az utóbbi időben az adózók egyrésze nem tesz eléget kötelezettségeinek, ami egészen nyilvánvalóan arra vezetzető vissza, hogy a közönség egy óv ota jóformán mást sem hall,mint az adóelengedések, a kamatelengedések követelését és mindenféle kedvezmények kívánását. 7 i V-:- " kz ilyen"kedvezmény is, amely most fekszik a bizottság asztalán, karosán befolyásolja'sokaknak a fizetőkészségét, mert mindig remélnek további kedvezményeket. Ilyen további kedvezményeket megadni semmiesetre sem szándékozom. A költségvetésben nem történt és nem történhetett gondoskodás esetleges szüksérakcióról. Nézetem szerint egy ilyen akció költségeit elsősorban a városoknak és a t örvényhat ós ágolmak maguknak kell viséLmök. Amennyiben azokban elkerülhetetlen e célból az államkincstár megterhelése, a szükséges pénzt a mai viszonyok között már sem hitelből, sem a tisztviselők fizetésének szóba sem jöhető további redukálásából nem lehet fedezni, hanem csakis adóemelésekből. További adóztatásokra azonban csakis a végső esetben határozná el magát a kormány, mert mint állandóan hangoztattam, az ország máris túlságosan meg van közterhekkel terhelve. A további adóztatással előteremtett pénz megint csak a gazdasági életből vonatnék el, tehát mig egyrészről a munkanélküliség következményeinek enyhítésére haszváltatnók, másrészről /légii csak fokozná a munkanólkUlisógct, mert a torcoiJsi coloktól,vonnák el. Mielőtt azonban az Ínség enyhít ős ónok kérdésében határoznánk, először látnunk kell, hogy milyen aranyokat ölt az ínség ós ozek utan milyen lesz a szükséglet. • A pénzügyminiszter ezután refkektálrSchandl Károlynak ama javaslatára, hogy,a mezőgazdák.' hátralékos adói esetleg egyes birtokrószek felhasználásával legyenek fizethetők. Kállay Tibor hivatkozott iV.yler jelentésének az üzemekre vonatkozó részérc. A pőnzUgymi. iszter megállapította, hogy ebben a tokint étben is egyetért a népszövetség képviselőjével, Feltétlenül szükséges, hogy az áll mi üzemeknél olyan helyzet teremt ossók, amely kizár ja, hogy hó.napról-hónapra előre nem látott deficitek merüljenek fel. amolyok természetesen legnagyobb mértékben zavaró hatással vannak az államháztartásra. Az államvasutak deficitje a forgalom cskkonősűr.c, tehát az általános gazdasági helyzetre vezethető vissza. Ha ugyanaz, a helyzet rontja' is'a másnemű üzemek eredményességét x mégis föltétlenül'szükségesnek tartja, hogy'a legrigorózusabban törté jenek,intézkedésok e deficitek eliminálása ra. E kerdosben is szcmbcnáll egymással a pénzügyi szempont ós ""bizonyos szociális megfontolás. A pénzügyminiszter a maga szempontjab ól domináló fontosságúnak tartja ezidőszerint a pénzügyi szempontot, mert a budget felborulása sokkal nagyobb szociális hátrányokkal járna, mint egyes üzemeknek lcállitása. . Ami a legnagyobb adózók hátralékait illeti, ágnak a kérdésnek, hogy ez ilyen hátralékosok neve közzétét essék, ma még non kivan öleket tenni. Nem barátja egyes személyek kipcllcngcrczósónok még akkor sem, ha az illetők egyébként a megszógyenitcst meg is érdemelnék. A legnagyobb adózók közül aránylag kevésnek ven nagyobb hátraléka, de mogis indokoltnak látja, hogy' utasít sa közegeit, hogy a nagyobo aaőzókiel meg szigorúbban járjanak cl, mert; mint a kisembereknél, ezen a terén sem befolyásolja őt sem politikai, sem személyes tekinteti • /Folyt, köv./
