Napi Hírek, 1932. szeptember/1
1932-09-13 [0281]
i § Tokió, szeptsmber 13. A kurei arzenál száz munkását szállitó gözkomp elsülyedése következtében 34 ember életét vesztette. /MTI/ r Berlin, szeptember 13. A birodalmi gyűlésnek a népképviselet jogvédelmére alakított bizottsága kedden délelőtt ült össze Loebe képviselő'elnöklete alatt. A pártok rendidvüli érdeklődéssel vettek részt az ülésen, amelyen megjelent Goeringis,' a birodalmi gyűlés elnöke. Az országokat is több kiküldött képviselte. A birodalmi kormány részgaeol eleinte csak Gottheiner belügyminisztériumi igazgató volt jelen, aki az ülés kezdetén a kővetkező nyilatkozatot tette: A birodalmi kormány kitart amellett a felfogása mellett, hogy a birodalmi gyűlés elnökének a tegnapi ülésen tanusitott eljárása nem egyeztethető össze a birodalmi alkotmánnyal és és a birodalmi gyűlés ügyrendjével. A birodalmi alkotmány 33. szakaszának harmadik bekezdése szerint a birodalmi kormány képviselőinek alkotmány szerű joga, hogy a napi-' renden kivűl is felszólalhassanak, vagyis a vita bezárása után is és bármely tárgyhoz szót kérhetnek. Ezzel a na tár ozmánnyal ellentétben a birodalmi gyűlés elnöke ismételt jelentkezés ellenére nem adta meg a szólás jogát a'birodalmi kancellárnak, noha a szavazás még nem kezdődött meg. Tény az. hogy • " " * v ' a'birodalmi kancellárnak sz>5AAsra törtónt jelentkezése után ; ,.. .. ,^«..*>•*. inditvány hangzott el névszerinti szavazásra. Tény, hogy az elnök az inditványnak helyt adott és kérdést intézett a Házhoz, vanon a szükségrendelet eltörléséről szóló szavazást összekössék-e a bizalmatlansági indítványról szóló szavazással; A szavazás azonban csak akkor veheti kezdetét- ha már megállapodás történt, hogy mire és milyen formában kell szavazni. 1 házszabályok 105. szakasza érteimében a névszerinti szavazást "a szavazás megejtése előtt lehet .elhatározni", nem lehet tehát azt a szavazás- megkezdése után elhatározni. / .... . ' Minthogy a birodalmi gyűlés elnöke a kancellár ^ói,,sx.a j«ieiii,ke!ie6e után ' még határozatot .hozatott^a névszerinti szavazásról, ebből világosan kitűnik, hogy a birodalmi kancellár jelentkezése alkalmával a szavazás még nem kez- ' dőaott meg és hogy maga az elnök sem tekintette a szavazást megkezdődöttnek. Ennélfogva megállapítható, hogy a birodalmi kancellártól ügyrend- és alkotmányellenesen tagadtak meg a szólás jogát. •• A birodalmi gyűlés elnökének ilyen magatartása következtében a birodalmi kancellár kénytelen volt a birodalmi elnöknek a gyűlés feloszlatását kimondó rendeletét olymódon a birodalmi gyűléshez eljuttatni, hogy az okmányt közvetlenül felszólalási kérelmének ismételt elutasitása után átnyújtotta a birodalmi gyűlés elnökének. As okmány átadásával a feloszlatás ér vény belépett. A? összegyűlt képviselők minden további ténykedése ..• ... nélkülözi ezáltal az alkotmányjogi alapot. Így tehát nem érvényesek a birodalmi gyűlésnek a szetpember ^.-í.szükségrenaelet eltörléséről és a bizalom megvonásáról hozott határozatai. . . Tekintet nélkül az ilyenképen tisztán álló jogi helyzetre a birodalmi gyűlés elnöke a tegnap esti órákban a következő levelet intézte a birodalmi kancellárhoz: • U következő hatá roz atokat hozta: A birodalmi gyűlés Torgler es latsainak indítványai alapján/ • . .. .... 1./ a birodalmi elnöknek a gazdaság újjáélesztésére ' szeptempci 4.-én kiadott rendeletét azonnali hatállyal el kell törölni, ^S^r Toda-* jnl kormánynak a munkaalkalmai: szaporitasa és fenntartása ügyében1932. szeptember 5.-én kibocsátott rendeletét azonnal hatállyal el kell törölni.'és 3./ a birodalmi gyűlés nem viseltetik bizalommal a Papenkormany iránt. * /Folytatása következik/
