Napi Hírek, 1932. szeptember/1

1932-09-08 [0281]

/T/ t § P á r i s, szeptember 8. /Magyar Távirati Iroda./ A^francia kormány, mint a ^apoí: írják, csak akkor állapítja meg a német emlékiratra'adandó válasz végleges szövegét, ha már ismeri a londoni véleményt. A sajtó egyöntetűen azon az állásponton van, hogy semmiesetre sem lehet megengedni . ^ Németország újból való felfegyverzését. A szélső jobboldali lapok kivételével, amelyek erélyesebb ' fellépést sürgetnek, a lapok általában helyeslik a kormány eljárását. A Pétit Párisién a francia álláspontot a következőkben foglalja östze: Németország azt kívánja, hogy Berlin és Paris-mások mellőzésével bizalmas tárgyalásokon rendezze a ielvetett kérdést. Ez a kívánság semmiesetre sem logadható el, mert Néme törsz áa tulaj donkép a versaillesi szerződés egyik lényeges részének eltörlését követeli, márpedig Franciaországnak nem-is áll jogában, hogy egyedül határozzon ebben a kér dósben.J-z mar önmagában is igazolja a kormány rák azt a kezdan ényezését, hogy az emlékiratról azonnal tájékoztatta a nagyhatalmakat és egyéb érdekelt államokat. Ha máskép jár el, akkor vét ugy a versaillesi szerződés, mint a legutóbbi lausannei bizalmi megállapodás ellen. Nyilvánvaló, hogy a békeszerződós rendelkezésééi csupán ^általános megvitatás alapján; s^a szertődés valamennyi aláirójának hozzájárulása mellett módosítható. Másfelől a francia kormány nem ismerheti el a német kormány teljes egyenjogúságát a fegyverkezés kérdésében, mert a népszövetségbe való belépés senkit sem ment fel/a szerződésekben megállapított külön kötelező tsegek alól. Nénetország katonai kivánalmai egyébként nemcsak a versaillesi szerződést érintik, /

hanem mindazokat a szerződéseket, amelyek a háború óta fegyverkezési kérdésekből létesültek és amelyek valamennyien a békeszerzooés ^vonatkozó rendelkezéseit veszik alapul. Németország összekevert két egymástól különálló kérdést: az egyik a fegyverkezés,,a másik a leszerelés kérdése. A leszerelés-ügye jelenleg tárgyalás a_att áll. Senkisem mondhatja'meg eiőre

? milyen végleges határozatokra jutnak a genfi értekezleten^ dUmálkevesbbé hivatkozhatik már előre külön katonai követelések támasztása céljából e tárgyalások kudarcára, A felfegyverkezésre vo:-átkozó kivá sá^oo áujmia^ igazolja, mert Németország biztonságát senki sem fenyegeti. Ha o'lcnté es nézetek merülnének fel eBben a kérdésben, ezek rendezésére azok a nemzetközi sz evezetek vannak hivatva, amelyeknek Németország ma^is tagja, tehát a népszövetségi tanács, a döntőbíróságok és a hágai állandó nemzetközi bíróság. Végeredményben nemzetközi alapon kell keresni az emlékiratban felvetett kérdések rendezését. o-o § V a r s ó, szeptember 8. /Lengyel Távirati Iroda./ A központi statisztikai hivatal jelentése szerint Lengyelország idei termése a következőképen alakul: búza'15.210.000 métermázsa; rozs 64.112.000, árpa 15.372.000, zab 23.799.000, burgonya 305.503.Q00 métermázsa. Az clmultévi te-méssel szemben az idei termés^ százalékkal magasabb az árpánál, 12.4 százalékkal magasabb a rozsnál-és 3.1 százalékkal magasabb a zabnál.-ázzcl szemben a búzatermés 32.6 százalékos, a burgonyatermés pedig 1.4 százalékos csökkenést mutat fol./llTI./ /r/ § B u c n o s-Ai r e s, szeptember 8. A hadügyminiszter^közölte, hogy a bolíviai csapatok Pormosan.il átlépték Argentína hatarat és mintegy negyven darab marhát hajtottak cl./UTl./ §Nyirogy háza, szeptember 8. Nyirábrány vidékén a legutóbbi időkben a földárak nagymértekbon estek. E íicéken 1Q0-150 pengőért is lehet már földeket vonni, dőt clőforault olyan eladás is, amikor a föld magyar holdja 90 pengőért kelt el ./MTI./