Napi Hírek, 1932. szeptember/1
1932-09-07 [0281]
/Teleszky beszédének _// folytatása./ A közép- ós kelet európai agrárállamok mezőgazdasági kiviteli lehetősegeinek ós agrártermékeik értékének emelésére a világgazdaság mai helyzetében csak egy mód kínálkozik. Az. hogy ezeknek az országoknak mezőgazdasági termekei. a természetes piacaikat képező európai.mezőgazdasági cikkek behozatalara szoruló,államokban moaafele ő kimórctu preferenciális elbánásban részesüljenek. Ami ezt a preferenciális elbánást illeti, azt hiszem, elég,• ha hivaoKozom Rose urnák erre a kérdésire vonatkozó kimerítő expozéjára. Kind$sze azt a megjegyzést kell tennem, hogy a kivételes kontingensek nyújtásának eszméje nem nyújthat gyakorlatilag alkalmazást olyan esetekben^- mint amilyen Ilagyarorszáaé -, amelyekben a főbb hitelező állattok, fölarajzi fckvósükaól íogva, nincsenek abban a helyzetben, hogy adós államaikénak preferenciákat nyújthassanak. A kcdvGzményekkeraésónek a mértéke ezeken felül szorosan összefügg a fizetései tmérleg másik oldalának a mikénti alakulásával, azaz a kedvezményes elbánásban részesítendő állam külföldi adósságai terhének nagyságával. Az, hogy azoknak a közép- és keloteurópai országoknak, amelyeknei$ a. Külfölddel szemben való eladósodottságuk jelentékeny, a mezőgazdasági cikkek behozatalára szoruló európai államok, hozzájuk irányuló mezőgazdasági kivitelükre olyan mórtékü fedvezmónyoket volnának hajla.dók nyújtani, hogy az adósállamok ennek segélyével külföldi adósságaikból származó fizetési kötelezettségeiknek az eredeti feltételek mellett • oeljes mértékben megfelelni képesek legyenek, feltételezni nem lehet. Ilyen kivanság nem volna móltányos sem„ annál kevésbbé, mert azoknak az államoknak a köre, amelyek a kedvezményeket nyujtiáK, nem fedi a hitelezőallamok körét t s az egyes államok hitelezői érdekeltsége egészen mas, mint az az arany, amelyben a kedvezmények nyújtásában gazdasági struktúrájuknál és földrajzi fekvésüknél fogva resztvehetnek. Ha a kedvezményeket nyújtó államok ezeket a kedvezményedet a közép- és keleteurópai agrárallamok talpraállitása ós egy szabadabb árucsereforgalmon " nyugvó vi iággazdoaági közösségbe való belekapcsolódás érdekében nyújtani hajlandók, méltányos^lvárhatják ezeknek a köze)?- ós keleteurópai agrárállamoknak a hitelezőállamaitól,, illetve ezek hitelezői érdekeltségét ől 4 hogy ezt a világgazdasági válság enyhitósét és fokozatos megszüntetését sá szolgáló celt a maguk részéről előmozditsák azáltal, hogy,az illető adós államokkal, illetve ezek adósérdekeltségeivel szembon fönnálló követeléseik szolgálatának a mérvét átmenetileg leszállítják olyan összegre, amennyit az adósállamok pénzrendszerük megbontása nélkül transferálni képesek. Ilyenmódon lenne r a nyújtandó^kedvezmények terjedelme és mérve a külföldi aaősságok szolgáAata cimón átmenetileg fizetendő összegekkel olyan összhangba hozandó,^hogy a külfölddel szemben, eladósodott közép- és keleteurópai,agrarállamok az árucsere- és devizaforgalomra vonatkozó jelenlegi korlátozó intézkedéseiket fokozatosan megszüntethessék. ^Amilyen mé. tőkben a közép- és keleteur ,ópai agrárállamok talpraállitása érdekében a^fc-ntiek^szerint ^teendő átmeneti intézkedéseknek hatásaként és a világgazdasági válság megszűnése érdekében teendő egyéb intézkedések során a nemzetközi bizalom újra megerősödik, a szabadabb árucsereforgalom kifejlődik, az arany vásárlóereje az 1926-1929.-i évek színvonalára csökken, s a munkanélküliség megszűnésével kapcsolatban a mezőgazdasági cikkek fogyasztása emelkedik, ugy, hogy túltermelés által előidézett alacsony áruk megszűnik: olyan mortcKben képesek lesznek azután a külfölddel szemben eladósodott közép- és keleteurópai agrárállamok a külfölddel szemben fennálló fizetési kötelezet tségeiicnek teljes mértékben eleget tenni, annál is inkább, mort biztosan lehet számitani arra, hogy e feltételek beállása esetén a rövidlejáratú kölcsönök nagy része konszolidálható lesz ős a kamatszínvonal is csökkenni fog, úgyhogy a jelenlegi túlságosan magaskamatozásu ac ósságok megfelelő alacsonyabb kamatozású kölcsönökre lesznek konvertálhatók.