Napi Hírek, 1932. augusztus/2

1932-08-29 [0282]

De együtt;! hódoljon ? ni szent hitünknek is, amely ama hősiességnek egyik kútforrása, éltetője ás erőssége volt. Krisztus leventéinek érezték oasjuiat azok a 400 év előtti kőszegi hősök, ép ugy, mint Magyarország katonáinak. A két érzés összeforradása emelte fel lel­küket arra a magaslatra, amelyet nulhata:lan és tiszta történeti fény vesz körül. Nekünk is, midőn emléküknek hódolunk, ugyanazt az összefor­radást kell végeznünk önönnagunkban, de nemcsak ma, nogy ugyroondjan al­kalomszerűen, hanem állandóan és következetesen nap-nap után kifogy­hatatlanul, nogy lelkünk, nemzetünk lelke gyengülés nélkül állja ki a sors ránehezedő súlyos megprobaltatását es ebből oly győzelmesen és érintetlenül -.öntse át jobb időkre a mi hazánkat, amily győzelmesen és érintetlenl mentettek át várukat Jurisics Miklós hősei. Beszédének további részében Ápponyi Albert gróf a katolicizmus­nak a nemzettel való összeforr adás rál beszélt, majd a következőket mondó ta: - Büszkén és szivbeli örömmel mondhatjuk, hogy talán soha az idők során nz egyház tanitói hatalmának fellépése nem állott olyn h: r­moniábrn íz idők követkoznényoivei, mint jelenleg. Hogy a világ óriási gazdasági és szociális átalakuláson mogy keresztül, azt csak a vrk nem láthatir és csak a végletekig elfogult tagadhatja. Nem ~z a kérdés, tetszik-o vclakinek vagy nem, hanem* csak az, hogy felismerjük-e" a tényt, vagy szemet akarunk-e előtte hunyni. Ezzel a kérdéssel pedig összefügg az 3 másik, •? sorsdöntő, az, amelytől hosszú idők o függ polgárosodásunk összes vívmány, in-k fenntartás', v<-gy hosszú időimre való romb-sönté se, tudniillik az, hogy sikoril-e ezt az átalakulást a békás' fejlődés ~od­rébe vezetni vagy pecig ránkzudul a rombolás, amelv lehet, szervezett is , amint azt Moszkva póldaja. mutatja, de ezzel csak . rettentőbbé válik-r Ebben g nagy dilemmában, amelynek megoldása nem hatra, hanem előretekin­tésben található csak, az egyház tanitó-tekintélye nrgához ragadta a vezető s: orcpet.'Mi, katolikusok, büszkén és 'nérzetesen mondhatjuk, hogy a félszcb^ditást kívánó tönogok opugy, mint rendet hitozó társadalon, egyhazunk tnitisában találjak meg ^z elvi -lapot jogos kívánság ik teljeátisér A nagyhatású beszéd után Jambrits Lajos polgármester köszöntötte Apoonyi Albert grófot, majd Ernst Sándor ..z ország katolikus társadal­mának" nev ében koszorút helyezett a hősök emlékművére. Délután a Bencés Diákszövetség Sárközy Pál veaet.'sével,az Sme­rioana Freissberger Janő dr. főügyész elnöke te alatt tartott vándor­gyülést. Az ötvenéves kőszegi katolikus legínvegyiét gyűlésén Schreibor József bécsi legényegyleti elnök mondott . . üdvözlő beszédet, amelyben hál s szavakkal emlékezett meg Jurisics és társainak hőstettéről, A nők gyűlésén Odeaoalchi Klára hercegnő a női hivatásról* beszélt, a muakasgyülésen Tóbler János és Kincs István apát tartott beszédet. Fel öt órakor ötezer főnyi tömeg jelenlétében tartották meg a kat likus nagygyűlést, amelyen Ernst Sándor mondott nagy beszédet. Beszédében arra mutatott rá, hogy s magyar katolicizmus ma is ugyan­azokat az eszméket követi, mint amely eszméket i . . Jurisics Miklós s társai vallottak. 1 J3 nemzet és király iránti hűségre hív: a fel a nagygyűlés közönságét : . . Turi Béla beszédében a kőszegi jubileum tanulságait leszűrve, megállapította, hogy nemzeti életünk leg­hatalmasabb tényezője a katolicizmus volt és ma is az és cs?k a kato­licizmus tud hathatós fegyverekkel Moszkva,ellen küzdeni. A nagygyűlés után a kőszegi hivek és a Kőszegre zarándokolt ide­genek körmenetben vettek részt, amely a régi váfalak körül vonult végig. Ezzel a kőszegi katoliius-^apj) ./íáTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom