Napi Hírek, 1932. augusztus/2
1932-08-26 [0282]
/Gömbös beszéde. II. folytatás,/ A nemzet ahelyett, hogy Ököllel ütött volna azokra, akik a forradalmat szították, lestük a délibábot ós reméltük, hogy külföldi segitséggel megmenthetjük az országot* - Hem menthetjük meg. s ezért van a revízió gondolata is napirenden, mert érezzük, hogy bünt köpettünk el annak idején. Azt hiszem' Delatjak azok is, akik annak idején a trianoni szerződést aláíratták velünk,hogy igazságtalanok azok a békék, amelyeket a háború után diktáltak. A lausannei konferencia is arra mutat, hogy a világ hatalmasai keresik a békés megoldástmert jól tudják, hogy önérzetes nemzetek igazságtalan terheket ós jármokat hordozni nem akarnak. Komolyan kell keresni a békét, mert az ember nem azért van, hogy állandó ölaöklő harcban álljon, hanem hogy teremtsen, hogy^ művelje életét. Ehez azonban nemcsak látszólagos, hanem a lelkekben éld békére van szükség. Ez azonban annyira nyilvánvaló, hogy erről nem kell nekem ejőadást' tartamon. In inkább egy másik revízióról szeretnék beszélni. - Helyeslem, alátámasztom és magaa is azon vagyok, hogy kifelé a revízió gondolatát hangoztassuk,"követeljük és a revíziót elérjük. En azonban, aki szeretem fajtámat ós nemzetemet, reális fejjel* tisztában vagyok azzal ; hogy nekünk befelé is revízióra kell törekednünk. T 'Ieg kell,néznünk önmagunkat. A magunk egyéni, a magunk társadalmi életét, közéletünket, politikai, gazdasági és kulturális életünket, s meg kell latnunk azt, hogy ezen a téren is revízióra van szükség. Egy nemét,'amely nagy történelmi feladatok élő t áll - mert azok előtt állunk -, amelynek nagy vágyódásai vannak, annak meg kell állapítania mindazokat a fogyatékosságokat, amelyek bizonyos fokig' hátráltatólae hatnak az előrce álló nagy feladatok végrehajtásában, Ki kell lmiszobohünk egymásközött az irigységet, a testvériességet nemcsak hangoztatnunk, hanem valóban gyakorolnunk kell, a szociális bajokat nemcsak felismerni, hanem arraak rendje-módja szerint magyar higgadtsággal meg is kell oldanunk. Valóban revízióra van szükség abban a tekintetben is, hogv mezőgazdaságunknak mi ".egyen a jövője, hogy mi legyen a külpolitikánk iránya,, hogy miképen kell gazdasági politikánkna.c folynia ahoz, hogy megtalálja az egyén azt, amiárt mindennap verejtékezik. ... , - Ha a kultúrát nézem; kéraeou magyarok voitunk-e, akKor, amikor Nagyin agyaron s zágbai éltünk. Nem vo/ltunk azok. Kis közjogi problémák körül folytak nálunk a viták, nem tudtuk azonban felismerni azt, ihogy földrajzi egységünk mit jelent, történelmi, kulturális ős gazdasági szempontból egyaránt. Tudtuk, r hogy vannak szónbanyagink, de nem tudtuk, hogy mi ennek a nemzetgazdasági jelentősége. Tudtuk, hogy van Eelsőmagyarország, Alföld és Erdély, ae sohasem éreztük azt a közösséget, amelyet éreznünk kell. Ismertük Európát, kérkedtünk azzal, hogy Amerikában jártunk; de sokan voltak, akik nem ismertek sem Erdélyt, sem 3?e ls Őrnagy ar országot. Magyarul beszél ünk, de kultúránk csak felszínes volt és nem gyökerezett a nemzeti talajban. Idegen majmolás volt, ahelyett, hogy elmélyedtünk volna a végtelennek lat aló magyar lélek kutjóban és onnan bányásztuk volna ki a kincset, tekinte nélkül arra, hogy honnan születtek és jöttek azok. Azokat ellett volna istápolnunk, akik eredetiben mutatok meg nekünk a magyar géniusz megayi vonulását* Azt sem tudtuk, hogy milyen felelősségteljes pfpziciot tolt be ez a nemzet a Duna medencéjében, egy sorscsapás aellett ahoz, hogy megértsük azt, ahelyett, hogy magunk nevelődtünk volna ra. - Az én revízióm a belső harmóniát jelenti, ez értékek elismerését, az igazi magyar testvéri ess éget ós a magyar léleknek, a magyar történelemnek a felismerését. Ha tudjuk... ogy mi a hivatásunk i t a Uunamedencé j ében, s ha mindenki ebből a szempontból itéli majd meg a-ja aga kis életét, akar kicsiny házban lakik, akár hatalmas kastélyban, ha össze tuaunk forrni egy erőtőnyezővo, akkor megnyitja a világtörténelem szamunkra a kaput, s akkor ősinknez méltóan fogunk egy második ezredév virágos mezeiére jutni. • /Folv á a.;ás:t kövctkezik./ -