Napi Hírek, 1932. július/1

1932-07-02 [0278]

/T/ § í a r i s. iulius 2. /Magyar Távirati Iroda./ A Petit Párisién lausannei tudósítójának jelentése szerint Herriot és MacDonald mai megbeszélése a jóvátételi technikai egyezménnyel kapcsolatban teendő politikai nyilatkozattal van összefüggésben. Mint a latin tudósítója jelenti, Herriot ez alkalommal szóvateszi az Angliának járó francia adósságok ká'd§sét is. Az Jcljo de Paris természetszerűnek mondja, hogy a hitelezők egységes áÜlásfoglalásának megvalésitása után Anglia most el fogja engedni a volt szövetségesekkel szemben fennálló követeléseket,, /T/ J ? á r i s

? július 2. /Magyar Távirati Iroda;/ A Matin lausannei tudósítója döntőjelentőségűnek mondja a mai napot*A tudÓsitó szerint, a hatos bizottság tárgyalásain a legfőbb gondot az egyezmény oltalmi zá radékának kérdése okozza. £bben a záradékban a hitelezők kimondanak .hogy ha Amerika nem engedi el részben vagy egészben üurjfópával szemben fennálló követeléseit^ akkor a lausannei egyezmény revízió alá kerül és Németország hit-lezoi részben vagy egészben szintén hatályonkivül helyezik a Németországban biztosított kedvezményeket, A néus t delegáció ragaszkodik ahoz a felfogásához, hogy Nemetország sammiesetre sem járulhat hozzá olyan megáílápoeáshoz, amely csak feltételes hatályú lenne és a végleges rendezést kimeri ka magatartásától tenné Jüggővé* Általában azt hiszik - teszi hozzá, a tudósító -.hogy az értekezlet kedden feltétlenül befejeződik, minthogy MacDonald semmiesetre sem marad,.at távol az angol fuvarostól. Az Oeuvre hangsúlyozza, hogy Angliának,Néjffi úorszagnak ós Franciaországnak egyforma érdeke fűződik ahoz, hogy a lausannei értekezlet ne végzadj ék kudarccal, ——— § B é o s, július 2. /Magyar Távirati Iroda/ Szüllő Géza, a cskhszlovákai magyar kisebbség képviselőinek vezetője á kisebbségi kongresszuson, egy sajtófogadás alkalmával ismertette a magyar kisebbség céljait. Főcélja, hogy elérje a Felvidéken az autonómiát, mégpedig nem Hlinka álláspontja szerint- hogy tudniillik Szlovákia a szlovákoké, hanem ugy. hogy "Szlovákia mindazoké, akik területén laknak", A magyarok a mai Szlovákiában különösen a gazdasági válságot sinylik meg. A Magyarországgairvámháboru Szlovákiának, mint agrárországnak sokkal nagyobb kárt hozozt, mint Csehországnak. Szüllő ezután rámutatott a cseh politikának a magyarok iskolái és egyéb kulturális intézményei ellen irányuld támadásaira, amelyeknek céliy az, hogy B magyarokat elnemzetietlcnitse, A törvényekot rendeletek utján hatályon kívül helyezik, A formák megőrzésével a cseh politika főleg arra törekszik, hogy a lényeget megfojtsa. A cseh politika, azon a fikción alapszik, hogy győztes áll legyőzöttekkel szemben, olyan fikcién, amely elfelejti, hogy-a világháborúban mindkét nemzet katonái együtt harcoltak. Mi - mondotta Szüllő- nem-kisebbségnek érezzük magunkat, hanem Magyarországtól elszakított többségnek. r4^"&Lt>Jt A romániai magyar kisebbség köréből hangoztatják,Ihogy a gazdasági helyzet tekintetében ott a visaonyok rosszabbat , mint azelőtt, így oóldául a magyarokkal az agrártehermenéesitésnél különösen hátrányosan bántak. Feltűnően szembeszokőek a viszonyok az egyházak támogatást? terén.Ezt a támogatást mát a korábbi kormány alit csökkentették. Az igazság a csökkentésnél percentuális arányt kivánt voln'i meg, amely megfelel a magyar szervezetek jelentőségének és teljesítménye inak. Nagy igazságtalanság továbbá, hogy a Jorga-kormány kabinetjébe egy németet vett fel, mint kisebbsági képviselőt, holott a magyarságnak, mint legnagyobb kisebbségnek lett volna erre igénye. Ami ajküszőbön álló uj választásokat illeti, a magyarok a. nekik felajánlott választási kartelt elutasították, azért, mert nem akarnak belekeveredni a pártharcokba, főleg pedig azért, mert a román kormány nem volt hajlandó nyilatkozatot tenni, nemzetiségi politikájáról és egyáltalán nem volt hajlandó oly programot vállalni, amelyet a magyarok támogathattak v^Tnn. — W . -, %?, ár is. júliusi2, Henri Guernut lemondott az Emberi Jo,gok Ligájának főtitkári állasáról. Utóda BaileKahn egyetemi magántanar lesz./MII,/