Napi Hírek, 1932. július/1

1932-07-02 [0278]

§ B é c s, július 2.Magyar Távirati Iroda^ A bécsi nemzetiségi kongresszuson röpiratot osztottak szét. amelynek cime:"Az utódállamokbeli magyar nemzeti kisebbségek helyzetjelentéseinek kiogószitésc A röpirat az 1931 tavaszától 1932-ig terjedő időszakot öTolá fol, A jelentés Jugoszlávia tekintetében hangoztatja, hogy az 1931. szeptemberi uj alkotmány sem nyújt törvényes lehotősogot az ottani '.. nomzeti kisebbségeknek, -hogy politikai csoportba, ős pártba J szervezkedjenek. A választói törvényben megállapított államlistát a magyar képviselők már tisztán technikai okokból sem állithatják fol. Ennok következménye az, hogy a?; választások aXk^lmávl az államlistán csupán egyetlen magysr es egyetlon német jelöltet lehetett Jelölni és ezek közül az első a kormány bizalmi embere volt. a másik pedig 600.000 fajtársának volt a képviselője. A többi kisebbség egyáltalában nem jutott mandátumhoz. A szenátusban a magyar kisebbségnek egyáltalában nincs képviselője. ^rt<tt>-*>n£**i A közigazgatásban is lehetetlenné tették a magyar kisebbségnek, hogy befolyását érvényesítse, ami az utóbbi időben snnál kevésbé lehetséges, mert a hivatalokban kizárólag szerb tisztviselőket alkrlmaztak. akikot túlnyomó részt Oszerbiából helyeztek át és a kisebbségek nyelvét egyáltalán nem értik. Gazdasági téren is hanyatlás észlelhető nemcs-k az általános válság, h*nem legnagyobb részt a belső intézkedések következtében. Ide tartozik főleg az agrárreform. Ez 00 százalékában a kisebbségi birtokokat sújtotta. A tulajdonosok p kisajátított földekért cdig semmi ellenértéket nem kaptak, de nokik kell fizetni aa állami terhekot és a községi adókat, . mégpedig a kisajátított birtokok után is. Ugyancsak a magyar nemzotisóget sújtotta a legerősebben a terményértékesítő rendelet is, mert a magyarság túlnyomó többségében agrárius. Hatalmas visszaesés állapitható meg kulturális téren is, *11 ez elsősorban az egyesületi tevékenységre, mert itt még annak a feltételnek teljesítése se teremtett javulást, hogy az államnyelv a hivatalos egyesületi nyelv- Ugyanily erős a visszaesés az isko'.ák terén, ahol tiszta magyar községeknek sem engedték meg. hogy a törvényben meghatározott parallel osztályokat állithassanak fel. Különösen kisebbsé ellenes érzületre vall,az 1931. évi uj iskolai törvény. Ehez járul, hogy az utóbbi két évben szazával bocsátották el a magyar tanerőket es nemmagyarokkal helyettesitették őket. Sőt sok oly magyar község van, ahol egyáltalán nincs magyar népiskolai oktatás. Számos marryar tanulónak lehetet -enné tették,hogy anyanyelven részesüljön a vallásoktatásbna. Nemzeti kulturális alapokat és alapítványokét nem L.hot céljaikra, főleg iskolai célokra fordítani, elio'.kozőlog elkobozták őket és pénzeiket ismor-tlen célokra fordították. A közigazgatásban és törvénykezésben a magyar nyelven fogalmazott beadványokat nem fogadják el. ^Ugyanígy hat térbe szorítják a^koreskedojmi . könyveket és a cégtáblákat is, sőt a nemzeti kisebbségek nyelvét a mozgószinfyázakból is száműzték a íobruá ban behozott filmconzura által. Magyar lapokat ós irodalmi müveket UÜÜ engednek át a határon. A népszövetségi ligához intézett memorandumok ,'li tezotlunül maradtak. Ennek az elj Jrásnak az eredménye az ana/lfabetizmus állandó növekedése, ^zámos magyar gyermek hozzátartozóihoz magyar szöveget csak cirilirással irhát. Mindezt egybevotjpve ez tervszerű olnemzetietlonités, , A röpirat a romániai viszonyokkal f oglelkozv:.. mi«\donekeltt t jrá mutat a választásoknál történt brutális jogtalanságokra. A Jorga-kormany az oly szívélyesen feléje fordult bizalmat már az első jelöléseknél lo/ hűtötte azzal, hogy a magyar renegátokat tolta előtérbe. Az iskolák terén Jorga oly változtatásokat hangoztatott a közoktatásban, hogy ezeket a nemzeti kisebbségek a legnagyobb elismeréssel üdvözöltek. Az,illető törvényjavaslat Tégrehafctaaa azonben olyan volt, hogy álmagyar párt képviselője- kérte,hegy inkábo hagyják a regi törvényt érvényben,mert a kisebbség szempontjából kevesebb sérelmet tartalmazott. /Folyt.köv./