Napi Hírek, 1932. június/2
1932-06-19 [0277]
/Alföldi Bizottság ülése, I. folytatás./ Aggodrlonimel óvassa a'vizraizi' jelentéseké t, amelyek mintegy a termesze tnWTosfflát^fetlől. Az 1679.±i áradásnak'nem szabad megismétlődnie $ Inkább most kell a veszedelmet megelőzni; mint az utolsó pillanatban Kétszeres költsogek befektetésével kapkodni. , . . / , a . ö *íagy aggodalommal hallotta, hogy egyesek agitációt indítottak a tanyai települői rendszerének megváltoztatása ardekoben. ,HeálppliUkusnak ilyet nem szabad mondania, os nem szabad elcguletle/nseget ke rfcenie..a népben. Ezzel szemben meg kell,találnunk a közigazgatás, a kpaegoszsogügyi, r a szociális cs a kulturális'igazgatás magyar formait, amelyex alkalmazkodnak"a tanyai viszonyokhoz, - Szeged tanyai világában - úgymond - megkíséreltük az iskolaügy, az egészségügy, a vallásgorldozás megszer.ezésot. Itt van mar tanyai vasút, vannak tanyai központok, templommal, paplakkal, gyógyszertarr pal, eryos;akás§al. Komoly igyekezettel és tcrvszerusoggel igen sakat lehet a nop ordeKoben tenni. , • ••• > Az ..alföldi v4rosok problémájával foglalkozott e?zutan os hangoztatta, hogy az urbanitas jelleget nemcsak a nagy lélekszám, hanem az ipar és a művelődés adhatja meg. Minisztersége alatt a népoktatás fejlesztése mellett mindent megte/tt, az" alfcjldi várasokban a középfoka intezetek és szakiskolák létrehozására, Talán nincs is alföldi varos, amely-" ben nem sikerüJLt volna hasonló intezeteket létrehozni. Az alföldi,egyetemek opitkezésenek^80 százaléka klinikai épitkezcs^volt, tehát a, népegészségügy fejlesztését szolgálta. Az alföldi művelődés eszméje régi^magyar tradícióba kapcsolódik bele. A Hunyadiak programmja volt ez es Mátyás király is a városok felvirágoztatásanak előmozdítását tűzte ki egyik feladatául. Azelőtt többször ugy akarták f eltüntetni a külföld elét t a dolgot, mintha: az Alföld kultur aja valami előzmény te lené. dolog volna, pe dig ez a kultúra a középkorban megvolt és a török idők alatt pusztult el, amikör Nyugateurópát védtük, Epen Nyugateurópának van a legkevesebb oka arra, hogy _ felhánytorgassa az alföldi kultúra előzményt ele nsé gát. Ezt a gondolatot még is-kell # testesíteni r ds a^qrt,: . az alföldi műemlékeket védelemben kell rjSszösiiieni,* Az ötszázéves Mátyás íirály-centonnárium alkalmából az alsóvárosi Matyas-templomot restaurálni kell, hogy dokumentálhassuk az Alföld régi kultúráját. r r ' Ezután arról szólott, hogy a sajátis alföldi lélek kifejezosi lehetőségeinek megteremtésére tömöríteni kell a magyar írókat* Beszéde végén hangoztatta, hogy világválságban vagyunk. Jó időben, amikor az alkotás volt a jelszó, rétre tudtunk hozni olyan oblgokat amelyekre büszkék lehetünkja. külföld előtti A mai körülmények között több igénytelenségre, tűrni tudásra van ^szükség, olyan képességekre, amelyekkel a válságot * átélhetjük. A nemzőt élén állóknak azonban ugy kell vczetniök az ügyeket, hogyha nép érozze^ hogy ameddig tür, szenved, lemond és tengődik, addig az ő leleményességük mindent kieszel, amivel a nép sorsán valamivel enyni teni lehet. t S^of^fK. -Ezt vállaljuk -^mondotta - ezért megyünk városról-városra, kikapcsolva minden pártpolitikát. Nem olyan'időt élűnk A hogy,azt kellene keresnünk,^ami elválaszt,Jypárt-, felekezeti, nemzeti különbségekre valá tekinget, nélkül az alföldiek és ennek kerekein felül valamennyi magyar egybefogasaval kfill dolgoznunk az ország sorsának jobbráfordításán. A közönség hosszas, lelkes tapssal és éljenzéssel fogadta Klebelsberg Kunő gróf gondolatokban gazdag beszédét. Ezután Sajó Elemér miniszteri tanácsos, a földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztályának vezetője, tartott előadást az Alföld ás Szeged-vidék vízügyi kérdéseiről, a Tisza hajózásáról, a Duna-Tisza-csatornából os a földmivelésügyi minisztérium készülő térveiről. Beszámolt a tápéi toll kikötő munkálatainak tervbevételéről is. /Folyt, köv./
