Napi Hírek, 1932. június/1

1932-06-15 [0276]

Ezután a selyemhernyőtenyésztés bevezetéséről beszélt a nép­oktatásban ós a gyorsiráá köt ele zővétét elének kérdésével foglalkozott a,polgári finis."kólákban. Kérte, tegyék megfontolás tárgyáva,hogy Hagy ar országon ínég mindig vannak vagyonok, jövedelmek, értékek . amelyek ( " nemjrisélnek kulturterheket. Kéri, hogy ezeket a jogi személyeket is bj^onTák| a kulturterhek viselésébe. Hangoztatta mog, hogy a közoktatás­ügynél helytelen csökkentéseket megvalósítani, A 13.000 nem állami ta­nító megélhetéséről .-ondós kodni kell. ^Plirgly Emil fö Idmivelésügyi miniszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Szerinte is kétségtelen, hogy a mezőgazdasági, külbV nősen pedig az alsói'oku szakoktatás fontossága igen nagy. Bizonyos át­szervezés gondolatával foglalkozik a téli gazdasági iskolákkal kap­csolatban. A téli gazdasági tanfolyamok igén jól beváltak, reméli, hogy sikerülni ,fog a szakoktatást ebben az irányban továbbfejleszteni. A gazdag/társadalom szervezkedését helyesnek tartja és igyekszik azt elő­mozdítani, bár az agyonszervezkedést helytelniti. Kétségtelen, hogy az Alföld és a kopárterületek fásítása érdekében kívánatos volna, hogy a'z erre fordított összeg ne csökkenjen és hogy nagyobb fejlesztésre nyíl­jék lehetőség* Minthogy azonban pénzösszegek nem álltak endelkezésre, különösen az adminisztrációban iparkodott takarékoskodni, ezért szün­tette-zvieg a szegedi Brdőigazgatóságot, Az Alföld fásítása lényileg nem szenved, legfeljebb a tempó lassul meg, "fi/t A bolettatörvény életbeléptetésekor a^ szemi-emelő gazdaságok voltak a legnagyobb nehézségben, ezeken igyekez/ a kormány segíteni, azóta az állattenyésztők és a többi termelési agákkal foglalkozók jutot­tak nehezebb helyzetbe, a kormány tehát most általánosságban igyekezett megsegíteni az összes gazdasági agakat. Érre szolgál a földadó szüne­teltetése, mert igy a legigazságosabban oszlik meg a segitség, A kormány tisztában van azzal, hogy ez nem elég és hogy az értékesítés kérdése még mint külön probléma áll előttünk. Két megoldás kínálkozik ezen a térén; külkereskedelmi szerződések^lehe t ő jó megköté T se ós a terménvek arának belföldön bizonyos nivóntartasa. Megjegyezte meg, hogy egyes monopolisztikus intézkedések nem volnának^ elegendők az/ emlitett célra, csak a gabonamonopolium teljes megvalósítása 7 előbb / lenne lehetséges, de Jugoszlávia példája mi/tatja, Jiogy mit jelent *ez. Az exportértékesítésnek egy szervre ^bízása nem állana meg a helyét. Gondoskodni kell arról, hogy a buza árát lehetőleg meg­felelő nivón tudjuk tartani és hogy a legnehezebb három hónapban augusztus ­tói-októberig, ki tudjunk emelni az ország területéről annyi búzát, hogy a nagy késietek következtében beálló nyomasztó helyzetet _ elkerüljük es jobb értékesítési árakat érjünk el, A kormány nem tehet Ígéreteket, mert ezeknek a szerződéseknek megkötésével és végrehajtásával kapcsolatos belső megsegítést nem lehet teljes ^egészében előrelátni, A költségvetés a megsegítést szolgálja. f Tudatában van a selyemhernyótenyésztés nagy fontosságának, a japán verseny és a műselyem azonban igen szerencsetlenül játszott közbe a selyemhernyót enyésztié;- jövedelmezőségében. A selyemgubók ára csökkent, A selyemgubómsnnyiség nálunk felfelé menő tendenciát mutat, de az árkérdés igen súlyossá teszi ezt a problémát. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter megköszönte a meleg érdeklődést a rendőrlegénység sorsa iránt. Megnyugtatta a bizottság tagjait, hogy a fennálló törvények módot adnak arra^ hogy a szolgálatközben balesetet szenvedett róna őrök és családtagjaik 9o százalékos nyugdijat, illetőleg özvegyi ellátást kapjanak, ha a rendőr erre a kivételes elbánásra rászolgál , Karafiáth Jenő kultuszminiszter szólalt fül ezután. Hangoztatta, hogy amennyiben lehetséges fenn kell tartani egyetemeinket, hogy no^lejgye­aek csonka egy átérnek az országban. Nem lenne físlyes,a szegedi es pécái .getomoket olyan kapcsolatba hozni,hogy az egyik helyen iag/yen filozéfi-i fakultás á másik helyen pedig jogi fakultás, /Folyt .kőv./ Í)DC7 / -

Next

/
Oldalképek
Tartalom