Napi Hírek, 1932. június/1

1932-06-05 [0276]

/Az Alföldi Bizottság Békéscsabán. I. folytatás./ Ismertette ezután, hogy mit tett tízéves minisztersége alattt e felismerés alap ián. Iparkodott elöszörns^a nénmüvelés terén rendé zái a dolgokat és azt hiszi, hogy munkája eréaményekepen az alföldi falvak és- á tanyavilág problémái közül a^népoktatás terén a legtürhetőbb a helyzet. Annak az ötezer tanteremnek és tanítói lakásnak, amit a lefolyt tiz év alatt építettek, túlnyomó része az Alföldre és igen nagy res^ze a tanyjyilágra jutott. E téren tehát megtörtént, ami észszerűen, történhetett* ® A másik megoldásra váró kérdés az Alföld közegészsógügyeo Itt is iparkodott segiteni a tizennégy alföldi klinika létesítésivel, a • melybőJ._Mt_jutott Szegednek és hét Debrecennek. Sok örömg van, mert megadta/az" Isté'n'iszámár^, ho.gv alkothatott, de sok a szomorúsága is'a támadások miatt, ame^ék'

y

*áikqtasaiprt érik.- Ezekért azonban kárpótolja\ ha végigmegy e klinikákon oszlatja a gyógyulás ^utján'levő betegek ezreit. Az éleiitől tavoleső laboratóriumokra is szükség van. mutatja ezt a szegedi péld%, ahol tavaly veszedelmes tifuszjárvány'dühöngött. Az egyetem bakteriológiai laboratóriuma végül is megállapította, ^hogy az egyik tejtermelő által a varosba szállított tej fertőzött, a tanyán tífuszos betsgek voltak es amikor erre rájöttek ós megtették a szükséges intézkedéseket^ meg is szikit a járvány. Azt hiszi, hogy az ötezer népiskola és a tizennégy klinika, ^amelyek a kultusztárca költségvetésének 90 százalékát tették ki, meg fogják tenni az Alföldnek azokat a szolgalatokat, amelyekst tőlük az Alföld nepe váró Igyekezett az alföldi gondolatot tollal is propagálni. Pub-^ licisztikai tevékenysége során a centralisztikus törekvések ellen, a/^idoki városok érdekében és az alföldi gondolatért küzdött, amelynek lényegél abban foglalja össze, hogy a magyar nemzetnek dóvá kell tennie^azt*az igazságtalanságot, amely az előbb ismertetett politika következménye. Ennek a gondolatnak megvalósítása érdekeben kell szervezkedni, ^szervezkedósnás: egészen sajátos formájára gondolj amely mindeh politikától mentesen ennek az egész országrésznek érdekeit összefoglalja. Ezt a célt szolgálja az álföldi Bizottság gondolata. Örömmel látja, hogy eziránt olyan nagy érdeklődés nyilvánul meg. Az Alföldi-Bizottságba minden vármegye 50.000 lakos után és minden város ós község 20.000 lakos után

r

egy-egy tagpt delegál. Igy jönne, létre^z országos szervezet, amely működése*!; majd akkor'lezai meg, ha a bizottságok minién alföldi törvényhatóságban megalakulnak. Az igy kialakult szervezet megfelelő módon fogja tájékoztatni a képviseiöház, a felsőház tagjait és a sajtót;, az Alföld szükségleteiről^és kívánságairól. Sz a bízott sag egészen praktikus célokat kivan szolgálni és a megvalósítható problémákat akarja a megoldáshoz közelebbvinni. Ezeknek a problémáknak előterében állanak a vízügyi kérdések. AmiV.or Szeged képviselője lett, behatóan tanulmányozta a varos múltját es látta, hogy a szegedi .árvízkatasztrófa nem jött egyszerre. Nem szabad, hogy ezek az események megegyszéar meglepetést okozzanak. Az idei szegedi árvizes ujabb útmutatás. Itt tenni kell-valamit. Az 1925.-i árvízkatasztrófa Bókésvarmegyét is veszélybe döntötte. Rendkívüli fontossága van ezután'az öntözés problémájának is, mert amint a vizbőség ellen védekezni kell, épen ugy védekezni kell a vizszüke-ellen is. Nem gondol itt óriási befektetéseket igénylő berendezésekre. {Jtal arra, hogy Békéscsaba városa milyen eredménnyel létesített öntözőberendezést minimális költséggel, / Felemlítette ezután a fásitas problémáját ás a tanyai élet megoldásra váró problémái közül a tanyai közigazgatás kérdését. Amint meg lehetett valósítani a tanyai népoktatást, ugy egy kis leleményességgel ezt is meg lehet oldani. A közigazgatásnak csak egy célja lehet: kiszolgálni a nemzetet, kiszolgálni az egyedet. /Folyt, köv./ .