Napi Hírek, 1932. június/1

1932-06-04 [0276]

S > f mm* ^ \ B kése ab a,junius 4. Félegy órakor hircotte ki a gyulai törvényszék Ungváry-tanacsa a mozÖborényi községháza nagyterme b>n a Bereczki-ügyb m hozott Ítéletét, amuly szarint Byreezki Józsefet több omboren elkövetett szándékos emberölés büntattu miatt életfogytiglani fegyházra ós tizóvi hivatalvesztésre ítéli. . . , AZ itélet incokolása szeriifa bíróság ,u vádlott vallomás it.ealénak fogata 1, miután több olyan tényállítása valónak bizonyult, • amit a tinuk is igazolta. A vádlott az ilél >tot egykedvűen fog.£t~.os kijelent cpt^, hogy ab an magnyugszik. A vedé a.vádlott ordekéban faláb rezes j^fcntott" b^, az ügyész pedig megnyugodott az itél tnn. /.• ÍTI• / J$!Íy$ A~9~J V A R !Í4Í. Wius 4. /Lengyel Távirati IrocL, A belügyminiszter rendeletere a sajtótörvény megszegésé és államellenes cselelanény letartoztattak Schey Hubertet, a ílattowitzer Keitung szerkesztőjét. irJtii^ ban ,*egjelent egy cikk amely azt kívánja, hogy lengyel területet engedjenek at az egyik szomszéd államnak, fáTL/ , S.e r 1 i n, junius 4. /'dolíí/ A Pap en-k ormán y ma közzétett nyilatkozata a következőképen hangzik: tz*-),<.»«. tv £

z ^ kormányiázank történelmének egyik legnehezebb órájában ít

P

*™ A Wt neo példanélküli lelki és anyagi válságot él át. Qriásia llc?

2

?^^ a

f^yf

ket követelnél: tőle. hogy a sikerkilátásafel járhassa ~?§,

a A

ejső

,

es külső szabadsághoz vezető tövises utat. Szek az áldozatok csak a.cicor lesznek elviselhetek, ha sikerül megtalálni minden építeni akaró es államienntartő, röviden minden nemzeti erő összefogásának lelki előfeltételét. Brüning dr. birodalmi kancellár volt az első. akinek volt bátorsága i»''

hog

y világosan vonjak meg annak a helyzetnek merlegét, amelybe Wjt elsosoroan f.versaillesi szerződés és a világgazdasági válság hatásai továbbá a parlamenti demokrácia-helytelen gazdálkodása juttaUtt. g|a mérleget amelyet a mai kormány, ma^a előtt talál, meg kell ismerni a német népnek:A í

1

^? i-^i P°

r

°szorszag, es valamennyi többi ország és község pénzügyi alapja m

?fí

e

?W\' 4

zok a szükséges alapvető reformok, amelyek minden javulásnak az ^eloieltetelei, a közigazgatási reform, pénzügví reform, állami eletünknek a nemzet,szegénységének negfelelő átalakítása alig jutott tul néhány gyenge kezdeményezésen. A társadalmi biztositások csőd előtt állanak. Az állandóan növekvő munkanélküliség a legjobb erők nagy munkavágya mellett állandóan sorvasztja a nemet,nép gerincet. A háboruutáni kormányok azt hitték, hogy állandóan növekvő állami szocializmussal, nagy mértékben mentesitnejk a munkásokat es munkaadó at az anyagi gondoktól. Az államból valami jótékonysági intézményt akartak csinálni és ezzel gyengítették a nemzet erkölcsi,erőit. Olyan feladatokat róttak rá, amelyekel lényegénél fogva sohasem t«l ^flithet. U en ezáltal még iöcáan fokozódott a munkanélküliség. .... "• .... . Az utolsó órában véget kell vdlnS a német nép ebből ölkerulnetétlenül következő elsorvasztásának, amelyet még súlyosbított §cz áldatlan, t társadalomellenes osztályharc és növelt az a kul turbói se vízmű s, amely mint,maró méreg megsemmisítéssel fenyegeti a nemzet rkolcsi alapjait. A közel-, t minden kulturálí- : területén melyen beette már magát az atheista-marxista gondolkodás bomlasztó mérge, mert az állam keresztény Oi'öi tullönnye,n hajlottak kompromisszumra. A közélet tisztaságát nem lehet a paritás kedvéért kötött kompromisszumok utján megőrizni, vagy újból helyreállítani. Félreérthetetlenül el kell dönteni, milyen erőket válasszunk az uj Nemetországnak a ^ keresztény világnézet megváltozhatatlan alapelvein való felépítésében, A kormány, amely ebben az órában Isten és a nemzet előtti súlyos felelőssege tudatában a haza történelmének irányítását átveszi, mélyen at van hatva.a reá váró kötelességek,tudatától. A kormány nem fog .:?;.,.. ^ habozni küzdelmet indítani a nép különösen a városban és falun, dolgozó néprétegek:,: létalapjának fenntartása érdekében./Folyt.köv„/