Napi Hírek, 1932. május/2

1932-05-24 [0275]

Azok az urak abban az időben haragudtak azért, hogy a kormánynak sikere volt. mert fel tudta venni a függő kölcsönt, Ez az igazi tényállás, /Taps és éljenzés/ Az ország nemcsak a kormány révén vett fel kölcsönt, nemcsak a városok, vármegyék vettek fel kölcsönt, amelyeket szintén beruházásokra fordítottunk, nanem a közgazdasági élet is," Igy jutottunk oda.hogy külföldi eladősodottságunk körülbelül 4 milliárdét tesz ki, amelyből másfél milliárd a háború előtti s igy kétésfél milliárd az az összeg,amelyet az állam és a közületek, városok, vármegyék és az egész magángazdaság az utolső 12 év alatt felvett. Ez nem is lett volna baj, ha a krizis be nem következik. Ne felejtsük el, hogy ugyanez idő alatt a takarékpénztárak betétjei 2 milliárdra emelkedtek, az ipari termelés 900 milliőről 2900 millióra emelkedett, a mezőgazdaság átlagtermelése. amely a háborúban lement 14 millió mázsára, a háború után átlagosan 20 millió métermázsa ra emelkedett. Külföldi tőkéket vettünk igénybe, hogy megtermékenyítsük a közgazdasági életet. Azt hiszem, •* ez nem hiba es normális időben bármelyiK kormánynak ugyanezt kellene követnie, mert a magyar közgazdasági élet külföldi tőkék nélkül megélni nem tudott és legalább is hosszú időn belül a jövőben sem tud megélni, A baj az volt,hogy"bekövetkezett a hitelválság es a rövidlejáratú hitelek egyes államokból az egész világon kivonultak. Ezért omlott össze első helyen a német márka, később a magyar valuta, és ezért omlott össze még a font is. A mi nehézségeink arra vezethetők vissza^ hogy agrárország vegyünk s egy agrárország, amelynek termelése 24 pengős búzaáron és ezzel egynivós egyéb mezőgazdasági terményáron alapszik, nem bit ki 8-10 pengős"búzaárakat és azokat az"árakat, amelyeken most értékesíteni tudja terményéit. Ha a gazdák ma búzájukat 30 pengőért, marhájukat 1.20 pengéért, hízott sertésüket 1.40 pengőért adhatnák el, nem volna ebben az országban semmi baj. /ügy van! Ugy van! / - Azzal nem lehet bolonditani az országot, hogy azért következett be' az összeomlás, mert mi tiz évvel ezelőtt kölcsönt vettünk fel./Éljenzés, t aps /. - Azonban ma nem ez érdekli a gazdák, a kereskedőt, az iparost, a munkást, hanem az, hogy mi fog jöhm a jövőben. A gazdasági válság'legfőbb oka az árhanyatlas és tőkehiány, valamint a tőkék elzárkózása. Ezen tehát osak ugy lehet segíteni, na sikerül megint olyan konstrukciót létesíteni Középeurópában - bármely formában fmoly mellett a magyar mezőgazda védett piachoz jut ^ ahol magasabb áron adhatja el termolvényeit. - Ez a gondolat az alapja mindazoknak a megoldási terveknek,amelyek az utolsó időben felszínre kerültek abból a, célból, hogy a dun^i államok mezőgazdasági válsága eloszlattassék. - Ezelőtt egy vagy másfél esztendővel megoldást kerestünk a szomszéd mezőgazdasági államokkal együtt, Romániával, Jugoszláviával s Bukarestben konferencia volt, amelyen, ugy emlékszem, CsohszJfcovákia és Lengyelország is részt vett. Ott az' a."posztulátum állíttatott fel,hogy a jobban sújtott mezőgazdasági országok vannak rászorulva arra, hogy védett piachoz jussanak,amely piacoknak 'szükséglete ma is fennáll. /Folytatása következik/ — .— § A szegedi egyetem meteorológiai obszervatóriuma jelenti a Délvidék szamára; „ . Valószínűleg továbbra is déli,száraz légáramlás következtében meleg időjáras^ csapadékra kevés kilátás.