Napi Hírek, 1932. május/1

1932-05-03 [0274]

i n , május 3, Sz,terényi József báró a Berliner Tage~ • ií«- blatt által rendezett világgazdasági konferencián ma délután Berlinben v A kereskedelmi oolitika uj utTai " címmel elödast tartott. Szterényi József báró rámutatott arra, hogy a gazdasági forralom mai fejlettségével a kis gazoasági területek rendszere már össze . nem egyeztethető. Ezt az elvet nem ismertek fel eléggé tisztán, ezért zsugorodott össze olyan megdöbbentő mertekben a nemzetközi kereskedelmi forgalom. A válság azután mint valami epioémia harapózott el és nom mutatkozott elég energia ennoíc az epidémiának a leküzdésoro. A békeszerződésük gazdasági és pénzügyi hibáÜmár/szcrzooosek megalkotói is kezdik felismerni, orré vezethetek vissza zo

,k M a to: okvések. amelyek a ksrcskodclem útjainak a jövőbeli biztosítására irányulnak. A békeszerződések legnagyobb hibája gazdasági és kereskedelempolitikai tekintetben az volt, hogy nem tették lehetővé egy európai vámunió létrehozatalát. A jelenlegi időpontban ilyen nagyszabású vámunió mc•—lkotásárs, sajgos. n.m lohc-t gondolni és egy francia-német vámunió kilátásai is nagyon csckolyck, nedig o két nagy nemzetnek a mc egyezése a világgazdaság állandó konjunktúráját hozná magával és a többi államok gazdaságpolitikájának kiknstalyosodási pontjává válhatnék.a •. v. ^fböen - k lyzc-ben kénytolenk vagyunk átmeneti, kövesebb orodmo.inyel ^biztató megoldásokra törekedni.-Ilyen a dunai államok kereskedelmi forgalmárrk preferenciális szabályozása. A proferenciális rendszer alkalmazd sának azorh^n előf&ltjtolo az,ho£y*a &zóba.nforgö-államok termelni foleslegcikot telj c-sen átvegyék egymástól. . . . . Az előadó ezután hosszasan fejtegette a legtöbb kedvezmény clvoiieic os a proferenciális rendszernek egymáshoz v-ló vonatkozásait és-szerepüket a -békebeli gazdasági viszonyok között és <s háború utáni években. Hangoztatta, hogy a mai gazd sggi válság megoldása elvi alapokon lehetséges ,olyan kereskedelempolitika kiépítésével, amely - termelés szabályozó gazdaságpolitikának roszát alkotja. A mai viszevok között nom az az olsődlo-ges probléma., hogy protekcionizmusra vaggf szíbadkeaeskedelemre von szüks& , de a termelés megszervezése az alapvető kérdés. Ha a produkció- tcrvsiCrutle^síge továbbra is megmarad, a krízis még Jobban kiélesedhet. Ezért van szükség -r.,a, hogy megegyezésekkel szabályozzak ugy az ipari, mint a mezőgazdasági termelést. Részletesen foglalkozott ezután az Glőadö fci rendszer hátrányaival ós különböző példákkal illusztrálta azokat a káros hatásokat, amelyekot a termelés megszervezőtlensógc a gazdasági életben előidéz. Hangsúlyozta, hogy a kibontakozásnak elofolutele a szrM oevizaforgalomra való visszatérés is. Ezt azonban nom szabad átmeneti intézkedésnek tekinteni, hanem mintegy alapjává kell tenni a további intézkedéseknek. Ennek az c-léréeórc egységes valutára volna szikség, amely azonban ma, amikor az egyes országok valutafedezetei annyira különbözőek, még lehetetlennek látszik. Ez őrt nem valósítható meg a dunai államok közös, kölcsönösen garantált kölesönének. . terve som. A termelésben csak nemzetközi megegyezés uján lehetne nendet te emteni. Ez a probléma nehéz, de nem megoldhatatlan* Ipari viszonylatban máris vannak bevált módszerek es példák a nemzetközi megegyezésre. Mezőgazdasági téren az értékesítést közös eladási szervek utján lehetne biztosítani. Mind a'két viszonylatban tekintettel kellene lenni a tengerentúli termelésre is. Ez még jobban komplikálja a kérdést és épen ezért szükség van állami beavatkozásra is a gazdasági rend érdekében..A beavatkozásnak nem szabad a kapitalista világrc-ne ellen irányulnia és az individualizmus elvét nem szabad érintenie. ' , Az európai vámunió végcélját szem előtt tartva az átmeneti meo-oldásnak tehát az általános pref«r«iciális rnndszernek kellene lennie, még pedig a termelés megszervezésének alapján, nem pedig a vamtetelek lineáris vagy teljes lebontásával. Ebben a rendszerben minden ország megőrizhetné speciális' termelési ágainak az érdekeit és a résztvevő államok kölcsönös kedvezményei, radikális vámelegendésokot tennének lehetővé. Ezt a preferenciái is rendszert *sak valamennyi Burópai állam részvételével lehet megvalósítani.