Napi Hírek, 1932. május/1
1932-05-13 [0274]
r ^Londo^n, május 13. Sir John Simojj beszéde további során megemlítette azt a tényt, hogy a leszerel si értekezlet csJc most ült össze es kijelentette, hogy kellő előkészítés nélkül egy nemzetközi konferencia sem,tud eredményeket ^f elmutatni. Kiemelte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok pintén képviseltették magukat Genfben, Az értekezlet igazi részletes munkája csak akkor'kezdődik. Hogyha a fegyverk ezé sek adatszerű megállapításával foglalkozik. Mindazáltal már eddig is tekintélyes erediainyt ertek el. Ezután áttért a fegyverkezési korlátozások különböző rendszereire, igy a auantitativ, a qualitativ, továbbá az Anglia által és más' !, igen f ontoy'allamok" álíal követelt kombinált leszerelési metódusokraj Ami a qualitativ leszerelést illet , igen nehéz az offenziv és a defenzív fegyverek között a különbséget élesen megvonni. Ha azonban valaki a qualitativ leszerelést ''tökéletes esztelenségnek"'nevezi, akkor utalni^kell ezzel kapcsolatban a versaillesi szerződés 5. cikkeléyre, amely Németország szamára eltiltott bizonyos fegyvereket', ^mig más^okat engedélyezett. A liemetország száaára eltiltott fegjvereket épen azért vettek ki az engedélyezettek közül,, mert alkalomadtán offenziv délokra lettek volna felhasználhatók. A külügyminiszter annak a reményének adott kifejezést, hogy az alsóház a aualitatív és a quantitativ kombinált leszerelési metódus me 1 lett foglal állást. Ezt a kombinált leszerelést képvisel;' Genfben a . ".. legtöbb nagyhatalom, köztiül az egyesült Államok és Olaszország. Utalt arra, hogy nem technikai, hanea eminens politikai kérdésről van szó. Rámutattak arra bizonyos oldalról, hogy a versaillesi szerződés 5. cikkelye kényszeritette Németországot a leszerelésre, épen ugy, . ahogy ez Ausztria esetében egy/aásik szerződés utján történt. De rámutattak ezenkivül arra is, hogy a német fegyverkezési korlatozásókat nem olyan ^leszerelési értekezleten hozták, anol a világ valamennyi álla.ma egyenlő felként tárgyalt, hanem a háborús szellemből f"leadó feltételek diktálták okot. Ezt - problémát Németország vetette fol s a. problémát különösen politikai old Iáról a legnagyobb gonaassággal kell mérlegelni. , Nem a. nemet fegyverkezes kitérj édesének ke ráesőről van elsősorban szo hanaa arról, hogy milyen alapelvekre .. helyezzek a jövőben a német leszeaolést. Németország egyenjogúságot Követelj megkísérli]; hogy miképon hozzák ezt összhangba azzal az általános tervvel, amelyet -..z óréokoilet el kivan érni. Az egyik legfontosabb kérdés, amellyel a Genfben összegyűlt országok szembenaHanaJk. Hasonló gondoskodással kall megvizsgálni"', francia tervezetet is* Ami a nemzőtküzi hadeiő kérdését illeti, ugy tűnik neki, hogy a nor.z.tkozi haderő ''nemzetközi parancsnokot, nemzetközi vezérkart és nemzetközi kormányt" jelentene. Igenfontos, hogy milyen felfogást Vallanak a népszövetség" jövőjének kérdés-eben. Ugy gondoljak a. népszövetség fejlődését, hogy nemzetközi rendőri hatalom logyon? Vagy ugy,hosry más irányban növekedjek hatalomban és tekintélyben es kif.j'zojc ... is megtestesülése, legyen a mindinkább hatalmasabba váló szerv zetnek, a világ közvéleménye szervezetének? A külügyminiszter után Le.ndsbury, a.zollenzok vezére, szolalt fel* Ut.lt ...rra, hogy a béke értekezlet alkalmával "uj era a nemzetközi kapcsolatokban 11 . : 'a kis-és nagynomzetek együttműködése a vi..ágbáke biztosit ás ára" s ohhez hasonlók hallatszottak az elhangzott beszedekben* Ez ellentétben áll a tizennégy év ót:, folyó vitákkal. A kűlügyminisztor besü.dét a legki ábránd itöbbnaH • .'Simon vilegosan kif ,jtcttc, hopy igen súlyos nehézségek állanak fo#n, Az a. meggyőzedé se, hogy a leszerelés és a vilügbóko kérdését vitákkal ós fegyverkezési korlátozásokkal nem lőhet rendezni. Minden modean háborúnak - mondotta.. - gazdasági adottságok'vltak az okai, /;áTI/ W^^/o.-
