Napi Hírek, 1932. április/2
1932-04-28 [0273]
/Pénzügyi bizottság, VI . folytatás./ A bortermelőknek jelentékeny támogatást jelent a földadónak a lisztforgalmi adébdl a jövő évre tervezett megtérítése, nert hiszen a szőlőterületek földadója dupláját teszi ki nás területei földadójának ós holdankint körülbelül 5 pengő visszatérítést jelont. A mezőgazdaságot ugy tekinti, mint kvázi Magyarország nemzeti iparát, amelyen' egész gazdasági és szocális struktúránk nyugodott a multbai és nyugodni fog a jövőben is. Ez a felismerés érvényesíit a múltban és:. 1 ',:, ugy látja teljesen érvényesül a jelenben is, mert hiszen a mezőgazdaság igen jelentékeny támogatásokat kapott és kap ugy összegszerűiég, mint a javára szélé intézkedésekben, valamint az által is , hogy sok mezőgazdasági célra szolgáló kölcsön garanciáját az állam elvállalta. Igy tehát a mez^-őgazdas 'g ugy közvetett, mint közvetlen formában jelentékeny támogatás okát kapott. A mezőgazdaság megadóztatása szempontjából az a helyzet, hoffi&tfsszenasonlitjuk az összadózással a megőgazdaság rószoscdésct, az utóbbi egyáltalán nem megy tul azon a mórtéken, amely a jolenlogi rossz viszonyok között indokolt. Egyébként helyesli Bethlon István gróf eszméjét az adóstatisztikáról és ilyet fog is készíttetni; OZA^'-. a kérdést majd toljesen megvilágítia, A hitelszövetkezetekot a hitelszervezet egyik logfontosabb részének tartja; nemcsak annak következtében; hogy a kisemebereket hitelekhez juttatja, hanem annál a hatásnál fogva is, hogy a hitelszövetkezet nagy mórtákbon előmozdítja a falusi lakosság gazdasági Képzését, megtanítja a falusi embert gazdaságilag gondolkozni és kalkulálni, a pénzzel és hitollel bánni, A hitolszövetkezetek'londitik fel az életképos kisebb exisztenciákat ós kószitik ' elő őket arra, hogy belekapcsolódhassanak a magasabb gazdasági formációkba. Távolról som hibáztatja azokat á hitelakciókat, amelyeket a mult kormány a hitelsz övetekézetekre bizott. Abban az időben lehetetlen lett volna a kellő mennyiségű olcsó tőkét megszerezni a kisebb mezőgazdák részére másképpen mint az állam égisze alatt,/Folyt.köv,/ § A szerkesztőségeknek az alábbiakban rendelkezésére bocsátjuk Berzeviczy Albert mai becsi előadásának kivonatát. A keretet hozzá később adjuk. OS SZAGOS LEVÉLTÁR K szekció Bécs és Ausztria Mátyás király és neje Beatrix életében emlékező tos szerepet vitt, amelyre nézve főkép Mátyásnak III. Frigyes német császárhoz s ausztriai.nerceghez való viszonya volt irányadó. Ez a viszony sok változáson ment át, do valójában mindig ellenséges volt. Mátyás kereste Frigyes barátságát, amig tőle a birtokában levő ^szentjíjorona kiadását ki nem eszközölte. Amint azonban ezt elérte .J^jmjöelten)s különösen, amikor 2 ravr-sz császár Mátyás ollenségeivelTszövoíkézett, harcnak kellett lennie közöttük. Az 1470.-i bécsi találkozás ós baráti ölelkezés csak az igazi szándékok olloplezásót célozta. Már 1477-ben az épen akkor a,nápolyi hercegnővel egybekelt Mátyás kénytelen,volt hadaival megszállni Ausztriát s a táborba féleségűt is magával vitte. A megkötött béke csak megalázta a császárt, de nom szüntette meg csolszövényeit. A magyar király rendre meghódította és megszállotta a Bécs körüli városokat és várakat, mig végre a kiéheztetett Bécs 1488-ban megadta magát s Mátyás diadalmasan vonult be és foidelmi módon'rendozkedett be - mint Ausztria hercege - az osztrák székvárosban. Különösen Beatrix nagyon megszerette Bécset, melynek régi kultúrája őt olasz honára emlékeztette, de szívóson időzött Hainburg várában is és Badenben, melynek fürdőit használta. Mátyás és Beatrix életének sok emlékezetes eseménye játszódott le Bécsben és környékén. A trónutódlás miatt támadt, alig leplezhető viszály a házasfelek között ekkoriban már nagyon elkeserítette a különben is betegeskedő királvti 1490 elején az ogész udvar felkerekedett Budáról és Becsbe ^••zn:M% utazott. Itt virágvasárnapján, április 4.-én Mátyást szélhűdés érte s két nappal később meghalt, alig több mint 50-éves korában; tetemét a Sa-ent István-templomban ravatalozták fel, mielőtt Székesfehérvárra vitték volna.Mátyás halála pecsételte meg Beatrix sorsát is; pártot ütött nagy férje kívánsága. Corvin János trónjelöltsége ellen s mindenáron az uj király, II. Ulászló neje akart lenni | csúf os vereséget szenvedett s botrányos válóper középpontjába került, amelynek kimenetelő ránézve a száműzetést jelentette. /MTI/ IŐJÍ
