Napi Hírek, 1932. április/2
1932-04-27 [0273]
/ A külügyi költ só* evet ós tárgyalásiak 2. folytatása/ A londoni tárgyalások kapcsán az angol sajté az öt állán váa-« unióját vetette fel* Ez a nr gyár mezőgazdaság halálát jelentendő Vámuniót a •agyar politikai érdekeknek megfelelően is csak Olaszországgal ós 4üsstriá- " vol kapcsolatban lehetne Magyarországnak elfogadnia* Ez a vanunió a nezőgazdar ság" felvirágzását'jelentene ( Qe'hasznaina a magyar ipamak ós az osztrák gazdasági életnek is. Nen igaz az, anit Prágából unos—untalan hallunk, hogy Magyarország és Ausztria katasztrofális helyzete niatt sürgős a középeuropai akció. Csehországot sokkal nélyrehatébb gazdasági összeroppanás fenyegeti^ Ketyoz nek tort ja a franciák által ajánlott előnyös vámrendszert is/de a 10->S5 %-oé váncsökkentést kevesli. Ez nen elég az amerikai verseny legyőzhetése végett a ni búzánknak. Még a gabonaválságnál is súlyosabb válságba jutott állat tenyésztésűn! nert az osztrák kornány,de az olasz is, fokozatosan lehetetlenné teszi vágónarhakivitelünket. A dunántúli állattenyésztő vidékeket pusztulás fenyegeti, ha sürgős változás nen történik. A barátságos Olaszország azonnali segítségét kell kérni, hogy a Dunántúlra! mielőbb nagyobb állatkivitel indulnasson neg/ Ausztria felé pedig a kiviteli engedélyekkel űzött lánckereskedelem meg^ akadályozága végett az összes kiviteli engedélyeknek a magyar hatáság részere valp átengedését kell lehetővé tenni. Az állattenyésztés negnentése érdekében kivitelünket határozottabban kell tánogatni. Bírd Pál szerint a preferonciális rendszer nen fogja beváltani a hozzáfűzött ronényeket* Nen hiszi azt sen,hogy az agrárállanok közös fellépi • ses erednényes lenessea a preferenciái is rendszer keretein belül 0 Az ipari" kivitel fokozását is a kornány gondjaiba ajánlja. Az ipari export a munkanélküli, sóg negoldásáiak forrása* Ezután részletesen foglalkozott az Oroszország felé irányuló kivitel nogszorvozésének lehetőségeivel. , Walko Lajos külügyniniszter hangsúlyozta, hogy miután a kulügyninisz teriun költségvetésével szemben sennifélc nogjogyzes nen norült fel olsösorb< azakra a felszólalásokra és kérdésekre válaszol, anelyok a Tardieu-tervvel kap csolatban elhangzottak. Genfi tapasztalatai alapján behatóan ismertette a fran cia elgondolás irányelveit. Az utóbbi időben a sajtóban .• tervvel kaposolatbar sok kombináció merült fcl.anelyok közül ogyik-násik talán felnerülhotett ama számos beszélgetés folyamán, anelyoket az érdekelt államok képviselői az utóbbi hetekben egymás között folytattak. Igy például a 10 %-oa preferencia, a valutaunió, a szolidáris garancia ricllett válé kölcsönfelvétel és nás hasonlókkohasen szolgáltak komoly tárgyalások alapjául. Genfi beszélgetései alatt neg is jegyezte ezekre a hirlapi "találgatásokra, hogy az egységes valutái továbbá nemzetközi kölcsönnek a dunai államok szolidáris garmciája mellett j Íó\ehaő felvétele non magyar érdek és Magyarország részéről szóba sen jöhet Mi szívesen veszünk részt - folytatta a külügyminiszter - minden olyan mozgalomban, amely kereskedelmi forgalmunk térfogatát megnövelheti. Ebből a'szempontból a prererenciális vámrendszer is megfelelő,amennyiben arra veze^ hogy jobb kereskedelmi szerződéseket köthetünk es a gazdasági életet béklyó.a szorif korlátozások megs züntethetők.' . Magától'értetődő, hogy más államokkal írében meg kell őriznünk teljes szabadságunkat, hiszen közismert, hogy a dunai " államokon kivül.milyen nagy érdekeink fűződnek a német és olasz piachoz, ezenkívül pedig Svájc, Lengyelország és Franciaország felé irányuló iorgalmúnk fen? tartásához és növeléséhez. Minden állandó jellegű kereskedelmi szerződésnek azonban előfeltétele a devizakorlátozások megszüntetése. Ez magában fog^lia azt, hogy külföldi adósságaink kérdése rendeztessék és a Nemzeti Bank megfelelt médon aHtámasztassék* Alkalma volt Genfben meggyőződnie arrél.hogy a mérvadé tényezők szimpátiával fogadják Magyarország eme?.álláspontját. Úgy véli hogy valószínűleg a közeit, jövőben a Tardieu-féle terv még jobbén ki fog alakulni^ Ehhez a legközelebbi lépés az lehetne, hogy az érdekelt nagyhatalmak éseila g felszólítják a dunai államokat, hogy emlékirat formájában ismertessék- hogyan látják egymás kőzött a gazdasági és kereskedelenpolitikai lehetőségekot és hogy fejtsék ki nézetüket'arrél a gazdaságpolitikái viszonyról isaamelv éket harnadik államokhoz fűzik. /Folytatása következik/
